Szociológia | Szociológiatörténet » Forgó Mónika - Az Európa paradigma kialakulása és története a XVIII. század végéig

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:28

Feltöltve:2009. október 23.

Méret:23 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Forgó Mónika - Az Európa paradigma kialakulása és története a XVIII. század végéig Az Európa paradigma kialakulása és története a XVIII. század végéig Az Európa paradigma és a magyar történelem. paradigma: 1. gondolkodásmód, magatartásforma 2. egy adott modell, séma; amely szervezi egy bizonyos dologgal kapcsolatos nézetünket Az Európa paradigma (elv, lényeg) magába foglalja a polgárosodást, a közlekedést, magatartásformákat, emberek közötti viszonyokat, kultúrát. A kultúra és a kommunikáció legapróbb jelei eltérnek az Európán kívüli területektől, de összességükben sokat jelentenek. Ettől vagyunk Európaiak Európát meghatározhatjuk földrajzilag, politikailag, kultúra és az emberi magatartás szerint. Hogyan alakult ki az Európaiság? A művészetek, a tudományok és a politika fejlődése az ókori Görögországban indult meg. A római birodalom korában Európa centruma Rómába került. Az európai kultúra alapja a

görög, a római, a zsidó és a keresztény kultúrából tevődik össze. Kialakult az egyistenhit (monoteizmus) A vallási rendszer etikai és erkölcsi rendszerként funkcionált – Európának közös normarendszert adott Kialakult a civilizáció, az autonómia (önállóság) Önálló hitközségek, városok és lovagrendek alakultak ki Az autonómia kialakulása jelentkezett a közösség, a vallás, a művészetek és a tudomány területén is. Ezek autonómmá válása segítette az Európa paradigma kialakulását Európában irreverzibilis (vissza nem fordítható) változások indultak be. Az egyház és a közigazgatás, valamint a politika szétválásával indulhatott meg a polgárosodás A középkorban azt tekintették európainak, aki keresztény volt. Nyugaton megvalósult az egyházi és a világi hatalom szétválása, amely Keleten (főleg Ázsiában) nem történt meg. Nyugaton kialakul a hűbériség, amely magánjogi függést jelentett és alulról

szerveződött. Keleten az állandó veszélyeztetettség erős haderőket mozgósított A király, aki egyben vallási vezető is volt, mindenható volt Erőszakos, felülről jövő, katonai hatalom volt Nyugaton kialakul a rendiség. A rendi gyűlések korlátozták a király hatalmát, így hatalmi egyensúly alakulhatott ki. A földesurak közötti, kezdetben magánjellegű szerződések később egyre inkább hivatalossá váltak. A polgárosodás átmeneteként feudális anarchia alakulhatott ki. Az Európa paradigma és Magyarország (Bibó István): Magyarország 500 évig Európa része volt (1000-1490). A következő 400 évben KeletEurópához tartozott (török hódoltság, majd Habsburg Birodalom) A középkori történelemben Európa középső és keleti része állandó veszélyeztetettségben élt. Ez a veszélyeztetettség másféle társadalmi szerkezetet hozott létre, mint amilyen Nyugat-Európában volt KözépEurópában a Nyugati és a Kelti társadalmi modell

egyfajta, sajátos elegye alakult ki A magyarok a honfoglalással (896) kerültek Közép-Európába. Ezt követően komoly harcokat folytattak a terület megtartásáért. Magyar fejedelemségek alakultak ki A kereszténység felvétele előtt keleti típusú fejlődés volt István király is központi hatalommal vezette be a kereszténységet Az Aranybulla időszakára (1222) Magyarország elérte Európa legmagasabb szín- vonalát, hamar felzárkózott a feudális Európához. Az élvonalbeli fejlődés Mátyás haláláig tartott. Magyarországon a polgárosodási folyamat megkésettségében a török uralom és a Habsburgok uralkodása is szerepet játszott. A rendi társadalom felbomlása és a polgári gondolkodás megjelenésének időpontja elcsúszott kb 100 évet Az ország a XIX század elején még nagyon elmaradott volt. 1815-ig nem is volt esély arra, hogy a társadalom közeledjen a polgári liberalizmushoz, mivel az uralkodók létrehozták a Szent

Szövetséget, amely a feudális viszonyokat erősítette meg. A XIX század elején Nyugati mintára létrejöttek az úri kaszinók és egyesületek, amelyek később politikai pártokká alakultak át; emellett jelentős volt a diákság szerepe is Ők a XVIII. század végén – XIX század elején szerveződtek Már politikai nézetek kicserélésével foglalkoztak