Szociológia | Szociális munka » Szociális munka kérdések és válaszok

Szociális munka kérdések és válaszok 1. kérdés: Mit vizsgál a szociológia? A szociológia átfogóan vizsgálja a társadalmat, speciális nézőpontból. A társadalmi élet törvényszerűségeit kutatja. Max Weber szerint: a társadalmi cselekvést vizsgálja, amely olyan cselekvés, amely mások viselkedésére vonatkozik. 2. kérdés: Mik a szociológia tudományos módszerének lépései? 1. 2. 3. 4. 5. felvetünk egy problémát elméleti magyarázatot adunk rá az elméletet ütköztetjük a valósággal empirikus vizsgálatokat végzünk végül a hipotéziseket elfogadjuk vagy cáfoljuk. Cáfolni mindig könnyebb, mint megerősíteni. 3. kérdés: Miben különbözik a szociológia a többi társadalomtudománytól? A szociológia a társadalom egészét vizsgáló tudomány ellentétben a többi társadalomtudománnyal. A társadalomnéprajz és a történettudomány viszont hasonlít hozzá Módszereit tekintve is különbözik a többitől. A szociológia a

tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó empirikus adatgyűjtést használja. Ez a módszer hasonlít a demográfiához némi különbséggel. 4. kérdés: Mi jellemző a szociológia emberképére (homosociologicus)? A szociológia emberképe a homosociologicus. Jellemzője, hogy az ember tevékenységében a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni. A normákat és értékeket a társadalom tagjai gyermekkori szocializációjuk során sajátítják el, ezek a társadalom kultúrájának alapvető alkotó elemei. 5. kérdés: Mi az egyenlőtlenség és milyen dimenziókban mérhető? Egyenlőtlenség: az egyén, család és egyes társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. Számos dimenzióban mérhető, pl.: jövedelem, vagyon, munka körülmények, lakásviszonyok, lakóhely környezet, műveltség, iskolázottság, egészségi állapot stb. 6. kérdés: Mi a különbség a szegénység és a depriváció között? A szegénység

fogalmát inkább a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére, ill. az alacsony jövedelem és ebből adódó egyéb hátrányok (pl.: nem megfelelő táplálkozás, rossz lakásviszonyok) megjelölésére szokták használni. Depriváció: „Valamitől való megfosztottságot jelent. Nemcsak a szegénység megjelölésére használják, hanem pl.: a gyermekeknek a ” szülői szeretettől való megfosztottságra” is Amikor a szegénység megjelölésére használjuk, akkor azt értjük alatta, hogy a deprivált személy vagy család nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többségnek rendelkezésére áll, vagy amit az elérendő minimumnak tartunk. Ezért inkább relatív, mint abszolút hátrányt jelent. 7. kérdés: Definiálja az abszolút és relatív szegénység fogalmát! Abszolút szegénység: ha az egyén vagy család a létminimum alatt él. A létminimumot legtöbbször egy bizonyos 1 főre jutó havi jövedelemben határozzuk meg.

A KSH határozza meg, fogyasztói kosarat állít össze, és a kijött összeget megszorozzák 3-mal. A gyerekek és a nyugdíjasok kisebb szorzót jelentenek. Relatív szegénység: ha az egyén vagy család erősen elmarad az adott társadalomátlagos viszonyaitól. Pl: az 1 főre jutó havi jövedelem kevesebb, mint az átlag 60, 50 vagy 40%-a 8. kérdés: Hogyan számítható ki a létminimum? A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) határozza meg. Összeállít egy fogyasztói kosarat, alapvető étellel/ruhával egy hónapra. Ezt az összeget beszorozzák 3-mal, és ez lesz a létminimum. A gyerekek és a nyugdíjasok kisebb szorzót jelentenek 9. kérdés: Milyen 2 szélsőséges álláspont van a szegénység okainak vizsgálatánál? 1. Az öröklődő intelligencia és biológiai adottságok szabják meg, hogy valaki szegény lesz e 2. A biológusok szerint 100%-ban a gazdaság és a társadalmi rendszer az oka Köztes álláspont: szegénységnek sok féle oka lehet. Ok

lehet, pl.: demográfiai különbség, csonka család, az emberek rossz egészségi állapota stb 10. kérdés: A mai fejlett országokban kik a szegények? A munkanélküliek, a nők, az egyedülálló nők, az idős nők, a gyerekek, kisebbségek, a bevándorlók, és a vendégmunkások. A tartós szegénység aránya kicsi. A többség ideiglenesen szegény az etnikai 11. kérdés: Mi a jóléti állam, sorolja fel néhány intézkedését! A jóléti állam azt jelenti, hogy az állam növekvő részt vállal az állampolgárok jólétében, nyugdíjat biztosít, családi támogatást ad, betegségi, munkanélküli támogatást nyújt, továbbá ingyenes egészségügyi ellátást biztosít. Némely országokban az ingyenes oktatás is a jóléti állam szerepe. 12. kérdés: Mi a különbség társadalom szerkezet és rétegződés között? A társadalmi szerkezeten, a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. A társadalmi rétegződés:

Különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életmód és körülmények különböző dimenzióiba. 13. kérdés: Definiálja a társadalmi osztály, társadalmi réteg és státuszcsoport fogalmát! Társadalmi osztálynak nevezzük: A termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat. Társadalmi rétegnek nevezzük: a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nagysága alapján definiált társadalmi kategóriákat. Státuszcsoport: Kolosi Tamás által bevezetet definíció szerint: az olyan egyének vagy családok csoportja, akik az általa használt 7 dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak. 14. kérdés: Milyen kritikákat fogalmaztak meg a Marx-i osztályelmélettel szemben? 1. Kritika: A formáció elmélet nem igazolódik, szocializmus és kommunizmus nem végső stádium. 2. Kritika: Túl egysíkú a szemléletmódja a társadalmi

tagolódásnál1 viszonyt vizsgál Túl hangsúlyozza a gazdasági osztály jelentősségét. Életmódot nem veszi figyelembe 3. Kritika: Nem igazodott az osztályok polarizációja A középréteg nem tűnik el, egyre nagyobb szerepet játszanak. 15. kérdés: Weber szerint milyen három dimenzió mentén tagozódik a társadalom? Max Weber 3 lényeges dimenziót különböztet meg. Első gazdasági dimenzió: ebben a termelőeszközökhöz való viszony mellet a munkaerő piaci helyzetet látja differenciáló tényezőnek. Második a hatalom dimenzió: Weber szerint a politikai hatalom nem szükségképpen függ össze a tőketulajdonnal. Harmadik a rend dimenzió: ennek lényege a megbecsültség. A megbecsültségnek az előkelő életvitel, életmód az alapja. 16. kérdés: Mi a konfliktus és harmónia elméleteknek a lényege? Konfliktus elmélet: a társadalom igazságtalan, konfliktusok vannak egyes csoportok között. A társadalmat változtatni kell például

forradalommal. Lenski radikálisoknak nevezi a konfliktus elmélet híveit. Ilyenek például: Marx, Engels, Weber. Harmónia elmélet: harmóniára kell törekedni a konfliktusok csak zavaró tényezők. A társadalomban lassú átalakulásra van szükség. Konzervatívoknak nevezik őket Ilyenek például: Parsons, Davis, Moore. 17. kérdés: Milyen dimenziókban mérhető a rétegződés? Geiger a rétegződés fogalmának és elméletének a kidolgozója. Szerinte az osztály fogalom elveszíti használhatóságát, és helyette a réteg fogalmát javasolja. A rétegződést sok dimenzióban lehet mérni, ahol objektív faktor mellet a szubjektív faktorok is számítanak. A sok réteg nem feltétlen van konfliktusban. A réteghez tartozást meghatározó tényezők sokfajták lehetnek, mint termelőeszközökhöz való viszony, a foglalkozás, a műveltség, a jövedelem stb. Egy adott társadalomban egyszerre többféle kritérium szerinti rétegződés érvényesül. 18.

kérdés: Milyen 3 féle tőkefajtát különböztet meg Bourdieu, szerinte ki lehet az elit tagja? Bourdieu a tőke fogalmát kiterjesztette a gazdaságon kívüli tényezőkre. 3 féle tőkefajtát különböztet meg: - gazdasági tőkét - kulturális tőkét - kapcsolati tőkét Bourdieu szerint az elitbe jutáshoz szükség van, mint a három tőkefajtára. A tőkefajták átválthatók egymásba. 19. kérdés: Mit mondanak a funkcionalisták a társadalmi jövedelemkülönbségekről? Az amerikai funkcionalista irányzat a harmóniaelmélet legjellegzetesebb megnyilvánulása. Híres funkcionalisták Davis és Moore. Szerintük a társadalomban különféle funkciók ellátásáról, munkafeladatok, elvégzéséről kell gondoskodni. A funkciók eltérően fontosak a társadalom számára. Ahhoz, hogy a társadalom érdekében a legmegfelelőbb emberek kerüljenek a fontosabb és nagyobb képzettséget igénylő funkciókba, azokat jobban meg kell fizetni, jobban meg kell

becsülni. Ezért a rétegek közötti jövedelemkülönbségek indokoltak, „funkcionálisak”, a társadalom jó működéséhez szükségesek. 20. kérdés: Miért állítja Hradil, hogy túl vagyunk az osztályokon és rétegeken? Felmerült a gondolat, hogy az életmód alapján lehetne vagy kellene-e a modern társadalomban kategóriákat megkülönböztetni. Hradil szerint túl vagyunk az osztályokon és rétegeken. Hogy ezek helyett milyen fogalmakkal lehetne ezeket a társadalmakat elemezni, Hradil dolgozta ki. 2 féle kategóriát javasolt: Az elsőt társadalmi helyzetnek nevezte. Megkülönböztette azokat, akik nem jelentek meg a munkaerőpiacon, mint pl. az egyetemi hallgatók, nyugdíjasok A normál keresőket a szerint differenciálta hogy mennyire fenyegeti őket a szegénység és munkanélküliség. A másik fogalom a társadalmi miliő. Ezek elsősorban az életmód, a kultúra, az értékek által meghatározott társadalmi csoportok. 21. kérdés: Rajzolja

fel a Szelényi-féle két háromszög modellt, mely az 1980-as évek magyar társadalomszerkezetére vonatkozik! 22. kérdés: Miben különbözi az inter- és intragenerációs mobilitás? Intergenerációs mobilitás: nemzedékek közötti mobilitás, pl.: ha valakinek a szüleihez képest változik meg a helyzete. Intragenerációs mobilitás: nemzedéken belüli mobilitás, karrier mobilitás. A mostani foglakozása változik meg az elsőhöz képest. 23. kérdés: Mi a nyitott és zárt társadalom? Annál nyitottabb egy társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származóak mobilitási arányszámai között. 24. kérdés: Milyen dimenziókban mérte Róbert Péter a mobilitást és útmodellje milyen eredményeket hozott? Róbert Péter vizsgálta a magyar társadalom mobilitását. 4 dimenzióban vizsgálta mind a társadalmi származást mind az elért társadalmi helyzetet. Ezek: foglalkozás, műveltség, anyagi helyzet, lakóhely. A

regressziós egyenlete olyan modellt írt fel, amelyben: 1. az összeírt foglalkozás függ az első foglalkozástól, az iskolai végzettségtől és az apja foglakozásától. 2. az összeírt foglalkozás függ az összeírt végzettségtől és az apa foglalkozásától az összeírt iskolai végzettsége függ az apa foglalkozásától és az apa iskolai végzettségétől. 25. kérdés: A társadalmi mobilitás szerepe Marx illetve Parsons szerint. Marx szerint: a mobilitás a társadalmi rendet stabilizálja és a forradalmi törekvéseket gyengíti, ezért rossz. Parsons szerint: a jobb mobilitási esélyek elfogadhatóvá teszik a jövedelem esélyeket, ezért jó. 26. kérdés: Milyen a meritokratikus társadalom? Meritokráciának szokás nevezni az olyan társadalmat, ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől, munkateljesítményétől, képességeitől, tudásától, egyszóval „érdemeitől” függ. 27. kérdés: Véleménye szerint van

e haladás egy nyitottabb társadalom felé? Véleményem szerint van haladás a nyitottabb társadalom felé. A mai világban már egyre nagyobb esélye van az embernek, hogy tovább tanuljon, függetlenül attól, hogy esetleg rosszabb anyagi helyzetben nevelkedik. Pl: diákhitel, ingyenes kollégium stb