Móra Ferenc (1879 - 1934)

Móra Ferenc Foltozószűcs fia. Kiskunfélegyházán tanul, Pesten az egyetemet félbehagyja. Élete és munkássága Szegedhez köti, sokoldalúan és hallatlan munkabírással gazdagítja a város kulturális életét. A népnemzeti iskola ízlésével és lírikusi ambíciókkal kezdi irodalmi pályafutását, majd Pósa Lajos felfedezettjeként Az Én Újságom (1889-1944) hasábjairól mint mesemondó, ifjúsági író válik országosan ismertté. Az elmúlt hat­nyolc évtizedben aligha nőtt fel valaki magyarként, hogy ne ismerkedett volna meg a hatrongyosi kakasokkal, a kéményseprő zsiráfokkal, a csókái csókával, a bolondos csicseriekkel, az író megannyi címen és számban összegyűjtött, kiadott meséivel. Első ifjúsági regénye az Öreg diófák alatt {1906), később Dióbél királyfi (1922) címen még csupán emlékek láncolata. A Rab ember fiai (1908) az igazi, egységes vonalvezetésű ifjúsági regénye, mely az utolsó erdélyi fejedelem, Apafi Mihály idején játszódó, kalandos, mesés elemeket is alkalmazó história. Történelmi indíttatású könyv a Mindenki Jánoskája (1911) is. Világirodalmi példák után Móra Ferenc a magyar rókaregény megteremtője is, a Csilicsali Csalavári Csalavér (1913) egy mindig éhes és mohó rókacsalád története. A szerző akarata szerint elfeledett könyve: A Filkó meg én (1915). Legismertebb, immár klasszikus gyermekregénye a Kincskereső kisködmön (1920), tele népmesékbe illő fordulatokkal, erkölcsi példázatokkal. Az (író a magyar nyelv különleges művésze, írásainak olvasása a nyelvművelés nagy lehetősége. Móra Ferenc tankönyvíró is. Természetrajz (1909) könyve első osztályosoknak szól. A Betűország virágos kertje (1925-1929) öt kötetben az egykori elemi iskola mind a hat osztályának készül. A mai általános iskolai tankönyvekben is joggal találunk nagy arányban szemelvényeket. Az író az Alföld szerencsés kezű archeológusaként is ismert, régészeti cikkeinek gyűjteménye: Utazás a földalatti Magyarországon (1934). Prózaművészetének tartóoszlopa két nagy regénye: az Ének a búza­mezőkről (1927) és az Aranykoporsó (1932), ez utóbbi az idő múlásával ifjúsági művé vált. A legnagyobb magyar gyermek- és ifjúsági könyvkiadó 1957 óta viseli az író nevét, legutóbb hat kötetben adták ki írásait: Móra Ferenc válogatott művei az ifjúságnak (1973-1981). Földes Anna (1930-) rajzolt a fiataloknak pályaképet az íróról: így élt Móra Ferenc (1979).


Móra Ferenc kortársai:
- Ady Endre
- Babits Mihály
- Csáth Géza
- Déry Tibor
- Füst Milán
- Gárdonyi Géza
- Illyés Gyula
- Jókai Mór
- József Attila
- Juhász Gyula
- Karinthy Frigyes
- Kassák Lajos
- Kosztolányi Dezső
- Krúdy Gyula
- Márai Sándor
- Mikszáth Kálmán
- Móricz Zsigmond
- Németh László
- Örkény István
- Ottlik Géza
- Szabó Lőrinc
- Radnóti Miklós
- Tóth Árpád
- Vajda János
- Weöres Sándor


Vissza

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.