Arcok > Magyar politikusok > Schmitt Pál (1942 - napjainkig)

Schmitt Pál Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. 1960-ban érettségizett, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán folytatta tanulmányait, ahol 1965-ben diplomázott. 1992-ben a Testnevelési Egyetemen védte meg egyetemi doktori disszertációját, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár. [1]

13 évesen kezdte párbajtőrvívó pályafutását. 1968-ban és 1972-ben csapatban olimpiai bajnok, míg 1970-ben és 1971-ben csapatvilágbajnok, majd egyéni világkupa-győztes lett. Az 1972-es müncheni olimpián a párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet. Az immáron 130-szoros magyar válogatott vívó Schmitt Pál 1977-ben vonult vissza az aktív sporttól. [2]

Már visszavonulását megelőzően a szállodaiparban dolgozott: diplomájának megszerzése után a Hungarohotels Vállalatban szállodai munkatársként. 1976-ban az Astoria szálló igazgatóhelyettese lett, 1981-ben pedig a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki, mely posztot 1983-ig töltötte be. [2] [3]

A Nemzet Sportolója címmel is kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok és párbajtőrvívó Schmitt Pál pályafutása során volt sportdiplomata, diplomata, közgazdász és politikus is. 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke. 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke. [1]

A sportdiplomata Schmitt Pál 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1997-ben a Spanyol Katolikus Izabella Nagykeresztet, 1998-ban a Japán Szent Hagyaték Arany Csillagát, 2002-ben pedig a Lengyel Köztársaság Érdemrendjének Parancsnoki Keresztjét. [3]

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, majd Andorrába is akkreditálták. Később Bernben dolgozott nagykövetként. 1997-ben a Magyar Szocialista Párttal tárgyalt főpolgármester-jelöléséről, de a jelöltségig ekkor nem jutott el. 1999 és 2002 között Svájc nagykövete lett, s akkreditálták Liechtensteinben is.
2002-ben független jelöltként, a Fidesz és az MDF támogatásával indult a főpolgármesteri posztért, de alulmaradt Demszky Gáborral szemben, a szavazatok 35,85%-ával. [1] [2] [3] [4]

2003-tól a Fidesz tagja, még ebben az évben egyik alelnöke. 2004-ben listavezetőként európai parlamenti képviselővé választották. 2007-ben jelölték a pártelnöki posztra is, de a 2009-es európai parlamenti választás kampányvezetői posztját elnyerve visszalépett a pártelnöki jelöltségtől. Ezen az EP-választáson ismét mandátumot szerzett, és Brüsszelben az uniós testület alelnökévé választották. [2]

2010-ben listás jelöltként bejutott a magyar Országgyűlésbe, ezért lemondott európai parlamenti mandátumáról. 2010 májusában az Országgyűlés elnökévé, júniusában a Magyar Köztársaság elnökévé választották. [2]

2012-ben nagy vihart kavaró plágiumügybe keveredett, amikor a HVG nevű hetilap kiderítette, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, így április 2-án lemondott államfői tisztségéről, megtartva a volt államfőknek járó, nagy összegű életjáradékot. Érdekesség, hogy Schmitt Pál az egyetlen olyan magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt egy törvényt sem küldött vissza a parlamentnek és egy törvény esetében sem kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. [1]

2013. májusában újra a NOB teljes jogú tagjává vált, habár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága figyelmeztetésben részesítette plágiumügye miatt. 2014. március 22-én egy rövid interjúban Schmitt Pál bevallotta, hogy lemondott a PhD fokozat megszerzéséről, mert idejét inkább egy könyv megírásának szenteli, mely a sportok fenntartható fejlődésre és környezetvédelemre gyakorolt hatásáról szól. [1]

2014. november 20-án Schmitt Pált beválasztották a Nemzet Sportolója nevű 12 tagú testületbe, ahol Grosics Gyula halálával üresedett meg egy hely.
2015 októberében elnöke lett annak az uniós, Navracsics Tibor uniós biztos kezdeményezésére létrejött szakértői csoportnak, amelynek feladata volt, hogy elemezze a sport szerepét az Európai Unió külkapcsolataiban. [1]

Nős, felesége Makray Katalin tornász, aki az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmes lett felemás korláton. Három lánygyermekük (Gréta, Petra, Alexa) és hat unokájuk van.

A KEH adatlapja szerint Schmitt Pál angol, német, francia, spanyol és orosz nyelven beszél. [1]

Felhasznált forrás:
[1] https://hu.wikipedia.org
[2] http://inforadio.hu
[3] http://www.napi.hu
[4] http://mork.galamuscsoport.hu



Vissza