Morvai Krisztina (1963 - napjainkig)

Morvai Krisztina 1963. június 22.-én született Budapesten. Apja Morvai Miklós, aki egy vállalatnál közgazdászként, majd később vegyi kisiparosként dolgozott. Anyja Fekete Klára, aki a 70-es évek végéig divatmodell volt. Anyai ágon Debreceni, Hajdúsámsoni származású. Nagyapja ezen a területen szolgált görög katolikus papként. [1] [3]

Az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumban szerezte érettségijét, biológia-latin tagozaton. Orvos szeretett volna lenni, de mivel nem bírta a vér látványát, Szabó László tanárának bíztatására jogász lett. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kezdte meg, itt szerzett diplomát cum laude fokozattal. Ezt követően, egy évig a Pest Megyei Ügyvédi Kamara alkalmazásában ügyvédjelölt volt. Szakmai gyakorlatának hátralévő részét a Legfelsőbb Bíróságon végezte el, majd bírói szakvizsgát tett. A bírósági gyakorlati idő alatt már egyetemi tanársegédként tevékenykedett, majd 1987-től folyamatosan az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Büntetőjogi Tanszéken docens volt. [3]

1989-től a Londoni Egyetem King College Jogi Karán folytatta tanulmányait, ahol megszerezte a Master of Law, majd 2003-ban Ph.D. (kandidátus) fokozatot. Disszertációját a „Családon, illetve a párkapcsolatokon belül elkövetett bűncselekmények büntető- és eljárásjogi, valamint kriminológiai összefüggéseiről” írta. 1993-tól egy éven keresztül az Amerikai Egyesült Államokban, a Wisconsini Egyetem Jogi karán tanított Fulbright oktatói ösztöndíjjal. Ezt követően, 1995-ben Strasbourgban élt egy évet, ahol az Európai Emberi Jogi Bizottság jogászaként dolgozott. [2] [3]

A 2002 és 2006 közötti időszakban az ENSZ egyik női jogokkal foglalkozó bizottságának tagjaként dolgozott, de nem Magyarország delegáltjaként, hanem független szakértőként látta el feladatait. [3]

Morvai Krisztina férje a liberális elveket valló Baló György, akivel kapcsolatuk megromlása ellenére közösen nevelik két lánygyermeküket, Verát és Sárát, mivel Krisztina szerint válásuk káros hatással lenne gyermekeik fejlődésére. Az előző kapcsolatából született lánygyermeke a Lili nevet kapta. [1] [4]

Jogászi tevékenysége elsősorban a büntetőjog területeire terjed ki. Foglalkozott az abortusz kérdésével, az AIDS-betegek emberi méltóságával és jogaival, a családon belüli erőszakkal, gyermekek bántalmazásával, a nőkereskedelem és a prostitúció kérdéseivel is. [2]

1998-ban adták ki – témakörét tekintve Magyarországon az első – „Terror a családban” című könyvét, melynek kérdésköre a családon belüli erőszak volt. Innentől fogva számos konferenciát, előadást tartott e témában, s több ügyben vállalta bántalmazott nők és gyermekek jogi képviseletét. Küzdött azért, hogy a nemzetközi egyezményekben szereplő ajánlásokat emeljék át a magyar joggyakorlatba, valamint azért, hogy legyen büntetendő a fenyegető zaklatás, s hozzanak létre menedékházakat nők és gyermekek számára. Célkitűzései között szerepel a távoltartás intézményének bevezetése Magyarországon. [2]

2002-ben a nagy port kavart Simek Kitti ügyben ő vállalta el a lány jogi képviseletét. Az akkor 14 éves Kitti agyonlőtte az őt szexuálisan zaklató, erőszakos mostohaapját. Kittit két év 2 hónap börtönre ítélte a bíróság, de Krisztina kegyelemért fordult az akkori köztársasági elnökhöz, Mádl Ferenchez, aki tekintettel arra, hogy az ügyben „nyomatékos súlyú, új körülmények álltak elő”, valamint Kittinek gyereke született, megadta a kegyelmet. A lány történetéről a jogásznő könyvet is írt „Kitti – Rettegés és erőszak otthon” címmel. [2] [5] [6]

Morvai Krisztina egyike volt a 2003-ban megalakult „A Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom” alapítóinak. A mozgalom célkitűzései között szerepel a prostitúció magyarországi legalizálásának elutasítása, valamint az, hogy a Legfelsőbb Bíróság mondja ki, hogy a prostituáltakat minden esetben sértettként kell kezelni a futtatóik elleni büntetőeljárások során. [2] [7]

Az MTI 2004. február 4-i tudósítása szerint Göncz Kinga, az egészségügyi tárca politikai államtitkára neve mellett az akkoriban a liberális holdudvarhoz sorolt Morvai Krisztina is felmerült, mint az Európai Parlamentbe távozott Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter lehetséges utódja. [13]

2006 őszétől fokozatosan kapcsolódott be a napi politikai életbe. 2006. október 23-án részt vett a Fidesz nagygyűlésén, majd a gyűlés után rendőrök sorfalába ütközött, s egy bérház udvarába menekült a könnygázgránátok és gumilövedékek elől. Részben ezek hatására alakította meg a Civil Jogász Bizottságot, amelynek egyik feladata a tüntetések és rendőri túlkapások körülményeinek feltárása lett. [2]

2007-ben a Civil Jogász Bizottság képviseletében Morvai Krisztina társelnök országos bojkottot hirdetett a francia tulajdonú Auchan ellen, mivel véleményük szerint az áruházlánc állampolgári jogokat sért akkor, amikor rendszeresen átvizsgálja a vásárlás nélkül távozókat. [8]

A jogásznő számos alkalommal ált ki a kormányt elutasító tüntetők mellett, illetve támadta a rendőrséget a túlzott erőszak és a jogtalan intézkedések miatt. [2]

2009-ben a Jobbik Európai Parlamenti választásra összeállított listájának vezetője lett. [2]

Politikai hitvallásának középpontjába az ember- és közösségközpontú gondolkodásmódot helyezte, szemben a pénz- és profitközpontú döntéshozatallal. Másik fontos motívuma az általa képviselt politikának a magyar kis- és középvállalkozások segítése a multinacionális vállalatokkal szemben. Rávilágít arra, hogy az eddigi politika – az Európa Unióban nem megszokott módon – a külföldi tőke szabad áramlását támogatja és nem a hazai munkáltatókat, munkavállalókat. [12]

A 2009-es Európa Parlamenti választást megelőzően nagy port kavart egy fél évvel korábban írt levele, amit a Deák Ferenc Polgári Internetes Levelező Kör egyik tagja tett fel az Internetre. Ezt a levelet Barát Gábornak címezte és sértő kifejezésekkel illette őt és mindazon „büszke magyar zsidókat” akik a jogásznőt támadták. Később a jogásznő nem kívánta kommentálni ezt a cselekedetét, szerinte a magánlevelezései csakis kizárólag rá tartoznak. [2][10]

2009. március 15-én, a Jobbik kampánynyitója ünnepségéről egy kisebb csoporttal távozott. A Nádor utcán haladtak, amikor több tucat rendőr kerítette be őket. Morvai arra kérte a sajtó munkatársait, hogy küldjenek újságírókat a helyszínre, de ekkor a rendőrök könnygázzal lefújták és leteperték. A dulakodás alatt több rendőr is kapott a könnygázból, ezért a rendőrök különösebb intézkedés nélkül elvonultak. Az események után Morvai sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta, hogy véleménye szerint politikai támadás érte. Szerinte a támadásnak az a politikai üzenete volt számára, hogy ne védje a szólásszabadságot. A jogásznő feljelentésében felbujtóként Draskovics Tibort jelölte meg („hiszen miniszteri felhatalmazás nélkül e bűncselekményekre nem kerülhetett volna sor”). [2] [9]

2009-ben számos magánszemély és az ELTE-n tanító tanár adott hangot tiltakozásának, miszerint a Magyar Gárda érdekeit képviselő Morvai a jogi kar docense lehet. Az intézmény jogi karának dékánja levélben arra kérte a kar vezetőit, hogy vizsgálják meg, hogy a jogásznő politikai ambíciói összeegyeztethetőek-e a kar szellemiségével és célkitűzéseivel. [11]

Morvai Krisztina a sikeres Európai Parlamenti választási szereplés ellenére (harmadmagával lett Jobbik színekben képviselő) sem lett tagja a Jobbiknak. [2]

2009 decemberében beleegyezett, hogy a párt államfő-jelöltje legyen a 2010-es köztársaságielnök-választáson. [2]

Forrás:

[1] http://www.jobbik.hu/node/5551
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Morvai_Krisztina
[3] http://kairosz.hu/Morvai_Krisztina.html
[4] http://www.stop.hu/articles/article.php?id=506207
[5] http://www.origo.hu/itthon/20050119madl.html
[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/Simek_Kitty
[7] http://www.prostitucio.hu/kovetelesek.2008.htm
[8] http://www.mno.hu/portal/425576
[9] http://www.youtube.com/watch?v=5DslYqaFK7s
[10] http://www.nol.hu/belfold/morvai_obszcen_levele_az_amerikai_zsidoknak
[11] http://www.168ora.hu/itthon/egy-kis-gubanc-tamadt-morvai-krisztina-korul-43578.html
[12] http://www.morvaikrisztina.hu
[13] http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-282358



Vissza