Varga Mihály (1965 - napjainkig)

Varga Mihály 1965. január 26-án született a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcagon. Édesapja Varga Mihály (1935), a helyi szövetkezetben volt anyagellátási osztályvezető. Édesanyja Rácz Mária (1942), gazdasági előadóként dolgozott a helyi gyermekotthonban. Varga Mihály 1990-ben, egy választási kampányrendezvényen ismerte meg Sántha Szilviát, akit 1994-ben feleségül vett. Szilvia az ELTE természettudományi karán, vegyészhallgatóként tanult. Házasságukból három gyermekük született: Vanda 1995-ben, Sarolta 1997-ben, Mihály pedig 2001-ben. [3][4][5]

A Kováts Mihály Általános Iskolába járt, érettségijét pedig 1983-ban a Gábor Áron Gimnáziumban szerezte, majd egy évig sorkatonai szolgálatát teljesítette Szombathelyen. Elmondása szerint honvéd időszaka abból a szempontból nézve hasznos volt, hogy megismerhette a leendő évfolyamtársait. Szolgálata befejeztével a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem belkereskedelmi kar áruforgalmi szakán szerzett oklevelet 1989-ben. [2][3]

Varga Mihály a diploma előtti utolsó évben már szabadabbnak érezhette magát, mivel évfolyamtársaival együtt kimentek három hónapra Angliába. 1988 őszén érkeztek haza, amikor már kezdett élénkülni a politikai közélet. Nem sokkal érkezése után maga is belépett a Fideszbe, mivel megfogta a párt által képviselt értékrend, ráadásul így több lehetőséget látott a közéletben való részvételre. [2]

A diploma megvédése után nappal a Budapesti 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál gazdasági revizorként vállalati adatokat, beszámolókat tanulmányozott, este pedig a Fidesz közgazdász vitacsoportjában tevékenykedett. 1990-től a választásokig Szolnokon a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat munkatársa volt. 1997-től a Magyar-Kazah Baráti Társaság alelnöki tisztségét töltötte be; 2000-től a Johanita Lovagrend tagja. 2001-től a karcagi református egyházközség presbitere, a Rákóczi Szövetség tagja; 2003-tól a Nagykun Polgári Egyesület elnöke volt. A Szolnoki Gazdasági Főiskola címzetes főiskolai tanára. [2][4][6]

1988 decemberének végén csatlakozott a Fiatal Demokraták Szövetségéhez; az első Szolnok megyei Fidesz-csoport alapítója volt Karcagon. 1990 decemberétől lett tagja a Fidesz Országos Tanácsa Elnökségének. 1993-ban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezet elnökévé választották, mely posztját 1995-ig tölthette be. 1994-től 2003-ig a Fidesz alelnöke, választmányi tagja, 2005. június 11-től a párt gazdasági kabinetjének a vezetője, majd pedig újra alelnöke. [3]

Az 1990. évi országgyűlési választásokon Jász-Nagykun-Szolnok megye 8. számú, Karcag központú választókerületében a második fordulóban a harmadik helyen végzett (17,65%), így a Fidesz országos listájáról került be a parlamentbe. Az 1990-1994-es ciklusban az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottságában, valamint a számvevőszéki különbizottságban dolgozott. [3][7]

Az 1994. évi országgyűlési választásokon ismét Jász-Nagykun-Szolnok megye 8. számú választókerületében indult, s a második fordulóban 46,18 százalékkal Kasuba János (MSZP) mögött a második helyen végzett. (Fidesz-jelöltként õ érte el a legjobb egyéni eredményt.) A Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi (1.) és az országos (21.) listán sem jutott mandátumhoz. A választásokat követően Eperjes Károly lemondott az országos listán szerzett mandátumáról, így – az országos választmány döntése alapján – 1994. szeptember 26-tól Varga tölthette be a megüresedett képviselői tisztséget. [3][7]

1994 és 1998 között tanítani kezdett a Szolnoki Gazdasági Főiskolán, majd kinevezték az iskola címzetes tanárává. [2]

1994. szeptember 27-től a költségvetési és pénzügyi állandó bizottság, ezen belül az ellenőrzési, a monetáris és az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságok tagja volt. 1995. június 17-től kivette részét a számvevőszéki állandó bizottság munkájából is, majd az adós- és bankkonszolidáció körülményeinek tisztázására alakult ideiglenes vizsgálóbizottság elnöke, mely tisztségét 1997-ig töltötte be. A Fidesz-frakcióban a gazdasági kabinet vezetője, s egyben frakcióvezető-helyettes is volt. Az IPU (Inter-Parliamentary Union) magyar csoportja magyar-kazah és közép-ázsiai baráti tagozatának a vezetője volt. A törvényhozásban 1995-től három éven keresztül frakcióvezető-helyettesként tevékenykedett. [6]

Az 1998-as országgyűlési választásokon újra a karcagi körzetben indult, s ezúttal sikerült megszereznie a második fordulóban a szavazatok 51,39%-ával a győzelmet. 1998. július 14-től 2000. december 31-ig a Pénzügyminisztérium politikai államtitkári pozícióját töltötte be Járai Zsigmond mellett, majd Járai jegybankelnökké történő kinevezése után ő lett 2001. január 1-től 2002. május 27-ig a pénzügyminiszter. [6][7]

Az Orbán-kormány, illetve Varga Mihály idején az ország gazdasága dinamikusan és kiegyensúlyozottan fejlődött:
A költségvetés GDP-hez mért adóssága 1998-ban és 1999-ben 61%, 2000-ben 55%, 2001-ben 52%-ra csökkent. A GDP növekedésének átlaga 1998 és 2002 között 4,6% volt. Az államháztartás GDP-arányos hiánya 1999-ben 5,5%, 2000-ben 3,0%, 2001-ben 3,5% volt, ami megközelítette az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumot. (Az euró bevezetés céldátuma akkoriban még 2007-2008 volt). [8]

Magyarország hosszú távú devizaadósságát 1996-tól 1999 végéig a JCR, a S&P, a Fitch „BBB”-re minősítette, a Moodys „Baa”-ra. 2000 végére ez valamennyi hitelminősítőnél az „A”-s régióba került, 2002 végére pedig tovább javult. [8]

Az infláció az 1998-as 14,2%-ról 2002 elejére 5,2%-ra csökkent, míg a munkanélküliségi ráta az 1998-as 8,4%-ról 2002-re 5,8%-ra csökkent, míg a reálbér-növekedés 1999-ben és 2000-ben 1,5%, 2001-ben 6,4%, 2002-ben 13,2% volt. [8]

2002-ben, a választások második fordulójában Varga Mihály megvédte karcagi egyéni mandátumát a szavazatok 55,1%-ával, majd kormányzati megbízatása lejártával átvette a költségvetési és a pénzügyi állandó bizottság vezetését, immáron ellenzékben. [3][4][6][7]

2005-ben újra megválasztották a Fidesz alelnökévé Pelczné Gáll Ildikóval, Pokorni Zoltánnal és Schmitt Pállal együtt. [1]

A 2006. évi országgyűlési választásokon ismét Jász-Nagykun-Szolnok megye 8. számú választókerületében szerezte meg egyéni mandátumát már az első fordulóban (53,42%), ám pártja továbbra is ellenzékben maradt. 2006. május 16-tól frakcióvezető helyettesként, valamint 2006. május 30-tól a Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottság elnökeként vette ki részét a politikai életből. [3][4]

A Fidesz 2007 májusában tartott kongresszusán újraválasztották a párt alelnökévé. [1]

1997 óta a Magyar-Kazah Baráti Társaság alelnöke. 2000-ben a Johannita Lovagrend tagja lett. 2001 óta a karcagi református egyházközség presbitere. 2003 óta a karcagi Nagykun Polgári Egyesület elnöke. A Magyar Atlétikai Club (MAC) tagja. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Varga_Mih%C3%A1ly
[2] http://www.vargamihaly.hu/vm/eletut.html
[3] http://www.parlament.hu/kepviselo/elet/v331.htm
[4] http://www.ertunkvannak.eu/kepviselo/49
[5] http://reakcio.hu/mediawiki/index.php?title=Varga_Mih%C3%A1ly
[6] http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=100078
[7] http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/
[8] http://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1n-korm%C3%A1ny



Vissza

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.