1952. április 1-jén született Kolozsváron (Románia). Anyja Vass Erzsébet, apja Tőkés István teológiai professzor. Feleségétől, Joó Edittől három gyermekük született: két fiú és egy lány. [2][3]
Tanulmányait a Protestáns Teológiai Intézetben folytatta Kolozsváron, 1971 és 1975 között. [2]
1975-től Brassóban, majd Désen volt református segédlelkész 1984-ig, amikor állami és egyházi hatósággal szembeni ellenállása és egyházi, valamint kisebbségi hangsúlyt kapó kritikai munkássága miatt kizárták a papság köreiből. Ezt követően több, mint 2 évig munkanélküli volt, majd 1986-ban kapta meg segédlelkészi, majd lelkészi állását. [2]
1988-ban és 1989-ben folyamatosan zaklatták az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilvánulásaiért. Az állami és egyházi hatóságok nem tudták tétlenül figyelni Tőkés nyilatkozatait, így pert indítottak ellene faji gyűlöletre való felbujtás címén és szószékétől is megfosztották. 1989. december 16-án a román Securitate-nek nevezett titkosrendőrség emberei kivonultak, hogy deportálják, de egyházának tagjai és számos, magyar és román anyanyelvű szimpatizáns körbeállták a lelkészi hivatalt. Később kivonultak Temesvár központi terére, az Opera térre; ekkorra a tiltakozás résztvevőinek száma már több tízezresre duzzadt, és a deportálás elleni megmozdulásból a kommunista rezsim elleni tüntetés lett. A helyi pártvezetés elrendelte, hogy a katonák lőjenek a tömegbe, de ezt a tisztek megtagadták, és átálltak a nép oldalára. Ez alapozta meg a kommunista vezetés eltávolításának lehetőségét, és az 1989-es romániai forradalmat is, amely egy héten belül győzedelmeskedett. A forradalom végén a Ceauşescu-házaspárt rögtönítélő bíróság elé állították majd kivégezték. [2]
Tőkés Lászlót a forradalmat követően, az 1989-ben megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnökének választották. Az 1990-es évek elején a román hatalom komoly erőfeszítéseket tett Tőkés László lejáratására, népszerűségének letörésére. Az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen titkos találkozót szervezett a romániai hatalom és a romániai magyarság képviselői között az 1990-es évek elején. Az RMDSZ színeiben Borbély László, Frunda György és Tokay György jelentek meg. Felhatalmazás nélkül tárgyaltak, majd titkos megállapodást kötöttek, ami Tőkés László nemtetszését váltotta ki. [2]
1990-ben először választották meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének, mely tisztséget harmadszorra is elnyert. [2]
Az 1990-es években sokszor fellépett a forradalom alatt történtek kivizsgálása érdekében. Megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, ami akkoriban az egyedüli magyar felsőoktatási intézmény volt Erdélyben. Az iskola nemcsak teológiai szakon végzett oktatókat, hanem közgazdászokat és nyelvtanárokat is képzett. 1996-ban felemelte hangját az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele ellen. A 2000-ben megrendezett romániai parlamenti választások előtt arra kérte a magyarságot, hogy ne szavazzanak az RMDSZ-re. [2]
2002-ben beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert annak vezetősége és miniparlamentje a kongresszus korábbi döntésével ellentétben akadályozta az erdélyi magyar belső választások kiírását. [2]
Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése mellett döntött a szövetség 2003-ban. Ezt követően Tőkés László, felhagyva az RMDSZ belső megreformálásának kísérletével, megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nevet kapó szervezetet, amelynek célja a különböző autonómiai formák azonosítása volt. Tőkés László meghívta az RMDSZ-t is, mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában. [2]
Később a kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács szervezésében is részt vett. [2]
2004-ben harmadik, és egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb 6 évre. 2004 őszén közvetíteni próbált a választás előtti kiegyezés érdekében az RMDSZ és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség között, sikertelenül. [2]
2007-ben a romániai Európa Parlamenti választásokon – az RMDSZ ellenében – hat civil szervezet (EMNT, SZNT, MPSZ, MPE, MIT, EMI,), valamint az erdélyi Református és Unitárius egyházak által támogatott független jelöltként indult. A választáson mind ő, mind az RMDSZ (5,52%) sikeresen szerepelt. Tőkés László 3,44%-os szavazati aránnyal jutott be az Európai törvényhozásba (amely pártok számára 5%, míg független jelöltek számára 2,86%-os küszöböt ír elő). Az Európai Néppárthoz való csatlakozását a szintén néppárti PD-L-es román képviselők azonban megakadályozták, így az Európai Zöldekkel együttműködő Európai Szabad Szövetség nevű (EFA) csoportba lépett be és az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció tagja lett. Itt elérendő legfontosabb céljának a székelyföldi autonómiát jelölte meg. [2]
2008-ban megpróbált közvetíteni a Magyar Polgári Szövetség jogutódjaként megalakult Magyar Polgári Párt és az RMDSZ között, hogy a magyarságnak egységes, erős képviselete lehessen a román parlamentben, de ismét sikertelenül. [2]
Az RMDSZ 2008-as országgyűlési választások utáni ellenzékbe szorulása stratégia-váltási kényszert eredményezett a Markó Béla vezette pártban, melyet felismerve választási megállapodást kötöttek a Tőkés László vezette EMNT-vel. Ennek értelmében a két alakulat az RMDSZ égisze alatt Magyar Összefogás Listája néven vágott neki a 2009. június 7-i európai parlamenti választásoknak. A megállapodás értelmében Tőkés László vezette az összefogás listáját, illetve a két szervezet létrehozta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF) a fontosabb, magyarságot érintő vitás kérdések tisztázása céljából. [4]
A választáson végül a magyarság az országos átlagot meghaladó mértékben részt véve, 8,92%-os eredménnyel (432.000 voks) 3 főt (Tőkés László, Winkler Gyula, Sógor László) tudott delegálni az EP-be a lehetséges 33-ból, ahol mindhárom képviselő az Európai Néppárt frakciójához csatlakozott. A választási együttműködés a 2009. november 22-i államelnök választásra is kiterjedt. [5]
Tőkés László politikai aktivitását és oktatásban betöltött szerepét több díjjal is honorálták. Kitűnő tanulmányi eredményeit és kiemelkedő társadalmi, közösségi és egyházi tevékenységét 1989-ben Berzsenyi díjjal ismerték el, mely díjat Magyarországon vehette át. 1990-ben, a fogyatékkal élők körülményeinek javítása érdekében tett lépéseit a Roosevelt-díjal ismerték el, de számos egyéb díjat is átvehetett, mint például: Geuzenpenning-díj; Pro Fide-díj; Bocskay Díj; Magyar Örökség kitüntetés; a katalóniai CIEMEN-Központ Kisebbségi díja; Leopold Kunschak Nagydíj és a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztje. [3]
2009-ben megkapta a Temesvári emlékév alkalmából a legmagasabb román kitüntetést: a Román Nemzeti Érdemrend Lovagi fokozatát. [3] [6]
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
1952. április 1-jén született Kolozsváron (Románia). Anyja Vass Erzsébet, apja Tőkés István teológiai professzor. Feleségétől, Joó Edittől három gyermekük született: két fiú és egy lány. [2][3]
