Torgyán József 1932. november 16-án, Mátészalkán látta meg a napvilágot. Apja Torgyán Sándor (1886-1947) tisztviselő, állampénztári főtanácsos korán meghalt, anyja Papp Erzsébet (1887-1967) óvónő volt. Édesanyja nagy szegénységben nevelte fel a gyermekeket, akik közül az egyik lány, Eliz az ostrom ideje alatt éhezés következtében meghalt. Anyai ágon beregsziklási görög katolikus családból, apai ágon szatmári parasztcsaládból származik. Testvérei közül Sándor osztályvezető belgyógyász főorvos, míg Mária hegedűtanár lett Németországban. [1][2][3]
1959-ben vette el Cseh Mária operett-színésznőt, aki a Pécsi Nemzeti Színház primadonnája, 1994-től az FKGP (Független Kisgazdapárt) országgyűlési képviselője volt. Egy gyermekük született 1962-ben: Attila, aki ügyvéd. [2]
1936-ban a család Budapestre költözött, így Torgyán József itt végezte iskoláit is. Általános iskolába a fővárosi Viola utcába járt. A középiskolát a Könyves Kálmán Gimnáziumban kezdte, de az érettségit már a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumban tette le. Ezzel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakára is járt. Torgyán József iskoláskora a zene bűvöletében telt el. 1951-ben nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben szerezte diplomáját. Tanulmányai közben szinte minden pályázatot megnyert, amit meg lehetett, egy éven át az Állam- és Jogelméleti Tudományos Diáktársaság elnöki, majd három éven át a Nemzetközi Közjogi Tudományos Diáktársaság elnöki posztját tölthette be. Már hallgatóként gyakorlatokat vezetett a nemzetközi jogi tanszéken. Egyetemi tanulmányai közben három hónapig, majd 1955 nyarán szintén három hónapig teljesített sorkatonai szolgálatot. 1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát, 1957-ben pár hónapig fogalmazó volt a Fővárosi Bíróságon, majd 1958. március 18-án bejegyezték az ügyvédi kamarába. [1][2]
Tanulmányai befejeztével lehetősége lett volna a Külügyi Akadémián való továbbtanulásra azzal a feltétellel, hogy belép a Magyar Dolgozók Pártjába. Mivel ezt visszautasította, segédmunkásként kellett elhelyezkednie egy budapesti hajógyárban. [1]
Az 1956-os forradalom első napjaiban bekapcsolódott az Újpesti Forradalmi Bizottság munkájába, ott volt a rádiónál és egyéb helyeken lezajlott harcoknál, majd 1956. október 29-én belépett az FKGP szervezetébe. Ezért 1958. augusztus 22-én, minden hivatalos indoklás nélkül kizárták az Ügyvédi Kamarából, mely döntés ellen nem volt helye fellebbezésnek.. A forradalomban való aktív részvétele miatt per indult ellene, minek következtében rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, így nem védhetett sem katonai, sem politikai ügyekben. Néhány hónapig ismét segédmunkásként volt kénytelen dolgozni, ezúttal az Acélöntő- és Csőgyárban, mígnem 1958. december 22-én visszavették a kamarába. Ezután 1959 januárjától 1990 júliusáig az újpesti 41. számú Ügyvédi Munkaközösség tagjaként főleg vagyonjogi, örökösödési és büntetőügyekkel foglalkozott. [1][2]
Kisgazdapárti kötődését nagy mértékben befolyásolta jó barátja, Arany Bálint, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, valamint a Magyar Közösség vezetője, akinek évtizedeken át családi ügyvédje is volt. [1]
1989 nyarán részt vett az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon, az FKGP-t képviselve. [2]
Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában, Mátészalkán és környékén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. számú választókerületében második lett (27,28%), de a párt megyei területi listavezetőjeként bejutott a parlamentbe, míg pártja 11,74%-ot szerzett. Az FKGP 1990. április 25-én a 44 tagú frakció frakcióvezetővé választotta; ezt a funkciót 1991. március 19-ig töltötte be, majd a párt elnökévé választották. [1][6]
1990. május 3-tól 1992. október 13-ig az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi állandó bizottság alelnöki tisztségét tölthette be. 1990. április 25-től december 17-ig a párt főügyésze, 1990. júniustól 1991. áprilisig a budapesti szervezet elnöki székében ült. 1991. április 27. és június 29. között Nagy Ferenc József mellett az FKGP társelnöke volt. [2]
Torgyán energikus fellépése a kárpótlási jeggyel és a földekre kitett licittel szemben igencsak megosztotta a pártot. A párt háromnegyede elfogadhatónak tartotta ezeket a jogszabályokat, de a párt befolyásosabb politikusai a kisebbséget vezető Torgyánnal maradtak. Torgyán 1992. február 21-én bejelentette, hogy a párt kilép a frakcióból arra hivatkozva, hogy Antall József nem fog neki a rendszerváltáshoz szükséges intézkedéseknek. Február 24-én az addigi 12-ek két tagja átült a 33-akhoz (a sajtóban ezek után 35-ök illetve 10-ek néven emlegették a frakció két részét), és a Torgyán vezette csoport ellenzékbe vonult. [5]
1992 augusztusától az Antikommunista Világliga nevű 128 országot tömörítő szervezet (ma Világliga a Szabadságért és a Demokráciáért) soros elnöki posztját tölthette be, mely tisztségétől 1993. október 23-án vált meg. [1]
1990-től 2002-ig az FKGP országgyűlési képviselője, 1991-től széteséséig elnöke volt. [2]
Az FKGP bár jelentősen meggyengült, de 7,82%-os eredménnyel vette a parlamenti küszöböt az 1994-es országgyűlési választásokon, s az országos lista vezetőjeként Torgyán József ismét bekerült az országházba. A választások után a 26 főt számláló frakció ellenzékbe vonult. [5][6]
1995-ben beválasztották a Magyar ENSZ Társaság Kormányzótanácsának tagjai közé. [2]
Mikor az FTC súlyos anyagi válságba került, többszáz milliós állami támogatást utalt ki a klub részére, amiért rengeteg kritika érte. [1]
1998-ban került be a párt utoljára a Parlamentbe (13,78%-os listás eredménnyel), 48 képviselővel és ismét kormányra került az MDF-fel és a választásokat nyerő Fidesszel. Torgyán József ismét elindult a mátészalkai egyéni választókörzetben, ahol a második fordulóban mandátumot szerzett (53,36%). [5] [6]
1998-ban az FKgP 82 jelöltjének visszalépése döntő tényező volt a Fidesz választási győzelmében. Torgyán József Földművelési és vidékfejlesztési miniszter lett, s a párt megkapta a honvédelmi- és a környezetvédelmi tárcát és egy tárca nélküli miniszteri bársonyszéket. [5]
A koalíciós szerződés értelmében a köztársasági elnök személyére az FKgP tett javaslatot. 2000-ben a párt Mádl Ferencet jelölte a tisztség betöltésére. [5]
A kisgazda miniszterek munkáját látványos botrányok kísérték (családtagok kinevezése, utazások, Torgyán József FTC-elnöksége, agrártámogatási pénzek felhasználása, pazarlás), melyek megingatták mind a párt tekintélyét, mind Torgyán József pozícióját, akit a kisgazda nagygyűlés 2000 májusában még hűségnyilatkozatokkal kért fel köztársasági elnöknek (amit Torgyán József elutasított), egyben az FKgP alapszabályát úgy változtatták meg, hogy Torgyán szinte elmozdíthatatlan legyen az elnöki székből. [5]
A 2000 őszén induló, Torgyán József elnevezésével "lejáratási kampány" (Székely-ügy, Torgyán-villa), majd a december végi gödi gyűlés határozatai (a párt vidéki szárnyának erősítése) után 2001 elején az FKgP frakció egy része szembefordult Torgyán Józseffel. Lányi Zsolt és Pokol Béla is lemondott a frakcióelnök-helyettesi tisztségéről, majd megalakult a frakción belüli polgári platform (Bánk Attila, Pokol Béla, Turi-Kovács Béla, Boros Imre, Horváth Béla, Várhelyi András). Maga Torgyán József is lemondani kényszerült miniszteri pozíciójából, ahova utódjául nem sikerült elfogadtatnia jelöltjét, Gyimóthy Gézát. Ezt követően kizárások és tagfelfüggesztések követték egymást, Torgyánnak a frakcióelnökséget sem sikerült visszaszereznie, jelöltje, Szentgyörgyvölgyi Péter pedig nemsokára szintén a "lázadókhoz" csatlakozott. [5]
A tragikomédia csúcsa az ugyanazon a napon, két helyszínen megtartott májusi nagygyűlés volt. Cegléden Torgyán Józsefet ismét megerősítették elnöki pozíciójában és rehabilitálták a korábban kizárt G. Nagyné Maczó Ágnest is. Az ellentábor Budapesten Lányi Zsoltot választotta meg pártelnöknek, ám bejegyzését a Fővárosi Bíróság elutasította. 2001 nyarán több kisgazda szervezet alakult az FKgP ellen (Reform Polgári Egyesület - Lányi Zsolt, Független Kisgazdák Demokratikus Szövetsége - Szabó János). [5]
Az Orbán Viktort támogató 14 kisgazda, élükön Turi-Kovács Bélával - az MKDSZ mintájára - megalakította a Kisgazda Polgári Egyesületet, így a Fidesz színeiben indulhattak a választásokon. [5]
Az utolsó botrány 2002 februárjában tört ki, ugyanis a párt - bár visszavásárlási joggal - eladta Belgrád rakparti székházát Szeremlei Huba vállalkozónak. Az országos listán Torgyán József elnök, Gyimóthy Géza főtitkár, G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök, Gidai Erzsébet közgazdászprofesszor (2002-ig MIÉP képviselő) és Béres Béla alelnök állt az első öt helyen. A budapesti lista élén Korényi Attiláné budapesti elnök, országos főtitkárhelyettes állt. Az FKgP 0,75%-os listás eredményével 2002-ben már nem jutott be a Parlamentbe, s bár Torgyán József újfent elindult a mátészalkai választókerületben, az ott elért 7,95%-os első fordulós választási eredménye mindössze a harmadik hely megszerzésére volt elegendő. [5][6]
Torgyán József ezután hosszú időre eltűnt a politika színpadáról, hogy egy rövid időre visszatérjen a politikai életbe és bejelentse, hogy új pártot alapított Magyar Megújulás Mozgalom néven (2006). [1]
2016 decemberében szívproblémák miatt kórházi ellátásra szorult, majd 2017. január 22-én otthonában hunyt el.[ 2017. február 14-én a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.[1]
2010-ben pedig a Torgyán-Kisgazda-Koalíció jelöltjeként indult Csongrád megye 4. választókerületében, ahol 2,71 százalékot ért el. Akkor készítette róla az Index a lap alján szereplő linken megtekinthető összefoglalót. [7]
Számos könyv, tanulmány, publicisztika íródott Torgyán Józsefről, és maga is számos cikket, tanulmányt és könyvet írt, legjelentősebb alkotásai az Antalltól Orbánig, valamint a Kereszténység az ezer vallás világában. [2]
Torgyán József 1932. november 16-án, Mátészalkán látta meg a napvilágot. Apja Torgyán Sándor (1886-1947) tisztviselő, állampénztári főtanácsos korán meghalt, anyja Papp Erzsébet (1887-1967) óvónő volt. Édesanyja nagy szegénységben nevelte fel a gyermekeket, akik közül az egyik lány, Eliz az ostrom ideje alatt éhezés következtében meghalt. Anyai ágon beregsziklási görög katolikus családból, apai ágon szatmári parasztcsaládból származik. Testvérei közül Sándor osztályvezető belgyógyász főorvos, míg Mária hegedűtanár lett Németországban. [1][2][3]
