Arcok > Magyar politikusok > Sólyom László (1942 - napjainkig)

Sólyom László 1942. január 3-án, Pécsett született. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karán szerezte diplomáját 1964-ben, majd 1965-ben, az Országos Széchényi Könyvtárban felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett. [1][2][3]

Saját elmondása szerint sohasem akart jogász lenni. Csupán azért jelentkezett a pécsi jogi karra, mert határozott elképzelés hiányában ez tűnt számára a legkézenfekvőbbnek. Az egyetemen a római jogot tanító tanára (Benedek Ferenc) vezette be a könyvek világába. A jogi képesítés megszerzését követően bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, a diplomával együtt könyvtárosi diplomát is szerzett, és csak azért nem lett könyvtáros, mert Mádl Ferenc 1969-ben kiajánlotta a Jenai összehasonlító jogi intézetbe, ahol a polgári jogi tanszéken lett tanársegéd. 1969-ben Eörsi Gyula felvette a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi intézetébe. A polgári jogi osztály által képviselt értékrend szerint, vagyis a türelmet, a nemzetközi nyitottságot és a színvonalat előtérbe helyezve végezte történeti és összehasonlító kutatásait, melyeknek fontos elemei voltak a történelmi és irodalmi visszautalások. Akkori munkáira nagyrészt az eszmetörténeti és intézménytörténeti szerzők és művek voltak a legnagyobb hatással. [1][4]

Nagy örömmel és ambícióval dolgozott, s még negyvenéves kora előtt akadémiai doktor (német polgári jogból doktorált) és egyetemi tanár lett, így a joggal való foglalkozást csak átmenetinek tekintette. Csak a nyolcvanas évek közepén tudatosult benne, hogy milyen hasznos az általa megszerzett tudás. Alapítója volt a nagymarosi gátépítés megakadályozására létrehozott Duna körnek. Ekkor környezetvédelmi és más civil mozgalmak résztvevőjeként, jogi tanácsadójaként kezdett tevékenykedni, majd 1988 és 1989 között a Nyilvánosság Klub ügyvivője volt. [1][2][4][5]

Részt vett a lakiteleki találkozón, ahol az MDF-nek 1987-ben alapító, 1989-ben rövid ideig elnökségi tagja volt. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. [2]

A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon létrehozott Alkotmánybíróság tagja lett 1989-ben, ezért minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott és az MDF-ből is kilépett. Jogász mivoltával ekkor kezdett igazán azonosulni, s ekkor érezte igazán az addig megszerzett tapasztalat és olvasottság gyakorlati hasznosságát. Először ügyvezető elnökhelyettesi tisztséget töltött be az Alkotmánybíróságnál, majd 1990-től 1998-ig ő volt az első elnöke (bírótársai háromszor választották meg). [2][4]

Sólyom visszaküldte a megkülönböztetést tartalmazó ügynöktörvényt, az igazságtalan magánosítás jó néhány rendeletét, megreformálta a Bokros-csomag jogellenes rendelkezéseit, így sikerült kivívnia az összes parlamenti párt ellenszenvét. [7]

Az ő irányítása alatt lévő testület több fontos kérdésben is határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhesség megszakítására vonatkozó jogszabályokról és a kárpótlási törvényről szóló döntés. [8]

1998-ban a Humboldt Alapítvány a Humboldt-díj átadásával honorálta társadalomtudósi-munkásságát. [3]

1998-ban a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjével, 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, 2003-ban pedig Nagy Imre Érdemrenddel tüntették ki. [3]

A 2005-ös köztársasági elnökválasztásra mintha észbekapott volna a politikai elit. Kiegyensúlyozott, befolyásolhatatlan, a pártérdeket figyelembe nem vevő elnököt akartak. Olyat, aki kordában tudja tartani a parlament olykor túlburjánzó jogalkotó kedvét. Olyat, aki megfegyelmezi az egymásra licitáló honatyákat. [7]

A Védegylet nevű civil szervezet felkérte a pártokat, hogy jelöljék Sólyom Lászlót köztársasági elnöknek, a szervezet felhívását előbb több (különböző világnézetű) értelmiségi támogatta aláírásával, majd az MDF és a Fidesz hivatalosan is jelölte őt köztársasági elnöknek. Vetélytársával, az MSZP támogatottságát élvező Szili Katalinnal szemben megnyerte a 2005. június 6-án, illetve június 7-én tartott parlamenti szavazást 185:182 szavazataránnyal, és még aznap letette hivatali esküjét. Az újságíróknak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy passzív, szigorú és keveset beszélő államfő akar lenni. "Én nagyon komolyan veszem azt, hogy az elnök keveset szóljon, mert különben el fog veszni a szavainak a súlya". Köztársasági elnöki székét 2005. augusztus 5-én foglalta el. [2][6][9]

Megválasztása során az első fordulóban Sólyom László mindössze 13 szavazatot kapott, mivel az őt jelölő Fidesz képviselői három kivétellel nem szavaztak, amit a szocialisták közötti megosztottság leleplezésével indokoltak. Emiatt derült ki, hogy számos MDF-es honatya adott le szavazatot az MSZP jelöltjére, Szili Katalinra. [2]

Sólyom László végül az egyszerű többséget igénylő harmadik fordulóban nyert úgy, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának tagjai felvették ugyan a szavazólapokat, de három kivétellel rögtön vissza is adták őket, mivel koalíciós partnerükkel nem tudtak megegyezni a közös jelölt személyéről. [2]

Sólyom mindvégig független jelöltnek tartotta magát és külön meg is köszönte az őt támogató pártoknak, hogy függetlenségét mindvégig meghagyták. [2]

Sólyom megválasztása után pár hónappal – elkötelezett környezetvédőként – feleségével megmászta a Zengőt a Kulturális Örökség Napja alkalmából. A túrát a Civilek a Zengőért Mozgalom szervezte a magyarországi várak, erődítmények és kastélyok védelmében, illetve a Zengőre tervezett NATO-radar környezetromboló hatásai ellenében. A hegymászásra több százan kísérték el az elnököt. [11]

2006. március 2-án visszaküldte az Országgyűlésnek az esélyegyenlőségi törvény módosítását, mert a jogszabály 2013-ig kitolta a középületek akadálymentesítésének határidejét. Az államfő szerint 1998 és 2004 között elég ideje volt az intézményeknek az akadálymentesítésre, és méltatlan lenne a fogyatékkal élőkre nézve, ha módosítanák a határidőt. [2]

2007. július 3-án visszaküldte az Országgyűlésnek a többcélú kistérségi társulásokról és az állami vagyonról szóló törvényt. A kistérségek kapcsán az államfő azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül módosította több település besorolását, hogy azt az érintettek kezdeményezték volna. A vagyongazdálkodási törvénnyel kapcsolatban azt sérelmezte, hogy a kormányfő hat évre nevezhetné ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorlatilag elmozdíthatatlan tagjait. [2]

2007. július 4-én a Die Welt folyóiratnak adott interjúja és 1956-os szerepére hivatkozva Sólyom László visszautasította Gyurcsány Ferenc kormányfő javaslatát, hogy 75. születésnapja alkalmából a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát adományozza Horn Gyulának. „Nem kaphatja meg Horn Gyula ugyanazt a kitüntetést, amelyet Király Béla megkapott” – írta a kormányfőhöz intézett válaszlevelében Sólyom László. [2]

A 2006 őszi tiltakozásokkal és zavargásokkal kapcsolatban tett kijelentései és felszólalásai, valamint az országgyűléstől, pontosabban a „magyar politikai elittől” való erős elhatárolódási szándéka és az ezt fémjelző cselekedetei (pl. személyi jelölések esetén a pártokkal való egyeztetés mellőzése) a magyarországi baloldal erős nemtetszését váltotta ki; pártossággal vádolták és vádolják. [2]

2007. szeptember 10-én a Parlament őszi ülésszakának megnyitóján azt a kérést tette közzé, hogy a holokauszt túlélőiben az Árpádsávos zászló által keltett félelemérzetre való tekintettel a tüntetők mellőzzék annak használatát. „A halottak iránti, és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az Árpád-sávos zászlót válassza jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy aki magyarságához nem tartja elegendőnek a nemzeti zászlót!” [2]

2007. december 27-én visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátási igénybevételének rendjéről szóló törvényt. „Nem értek egyet a törvény megalkotásának módjával. Nem értek egyet azzal sem, hogy a törvény – álláspontom szerint – nem tartalmazza a tárgyával összefüggő összes szükséges garanciát, továbbá, hogy hatása – többek között a későbbi jogalkotásra utalt lényeges kérdések miatt is – kiszámíthatatlan.” – írta az Országgyűléshez intézett levelében, melyben részletes indoklás olvasható. [2]

A köztársasági elnök több nyilatkozatában és beszédében is kijelentette, hogy addig nem utazik az Amerikai Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek. [2]

Sólyom László kezdeményezésére 2008. május 26-án, negyedszeri nekifutásra az Országgyűlés megválasztotta Fülöp Sándort a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának („Zöld Ombudsman”), amely tisztség (világviszonylatban is szinte egyedülálló módon) jelentősen hozzájárulhat az utánunk jövő generációk érdekeinek hatékony megjelenítéséhez és a fenntarthatóság elvének gyakorlati érvényesítéséhez. [10]

A 2009. március-áprilisi kormányválság idején Sólyom többször is kijelentette, hogy véleménye szerint a kérdés legjobb megoldása az előrehozott választás lenne. [2]

Sólyom László 2009. március 15-re székelyföldre tervezett látogatását egy nappal előbbre kellett hozni, ugyanis a Köztársasági Elnök Hivatalának tájékoztatása szerint a román légügyi hatóságok az általuk korábban kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt időközben visszavonták. Ennek oka a Realitatea hírtelevízió szerint az volt, hogy a román hatóságok attól tartottak, hogy Sólyom László kihasználja a március 15-i ünnepségek nyújtotta alkalmat a területi autonómia eszméjének támogatására. [12]

2009. augusztus 21-én a szlovák hatóságok biztonsági kockázatokra hivatkozva megtagadták a közadakozásból állított Szent István-szobor avatására, Révkomáromba tartó Sólyomtól a Szlovákia területére történő belépést. Erről diplomáciai jegyzéket nyújtottak be a pozsonyi magyar nagykövetségen. [2]

Sólyom László felesége Sólyom Erzsébet, magyar-pszichológia szakos középiskolai tanár; két gyermekük és kilenc unokájuk született. [3]

Forrás:

[1] http://epa.oszk.hu/00700/00775/00037/1480-1489.html
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3lyom_L%C3%A1szl%C3%B3
[3] http://www.keh.hu/keh/solyomlaszlo.html
[4] http://www.intakt.hu/cikkek05/cikk05_180.htm
[5] http://index.hu/politika/belfold/solyom3443
[6] http://www.vd.hu/cikk.php?cikk=1938&szid=0
[7] http://www.reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=9025
[8] http://nol.hu/cikk/365152
[9] http://www.origo.hu/itthon/20050607solyom.html
[10] http://www.vedegylet.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=899
[11] http://www.rtlhirek.hu/cikk/58315
[12] http://www.hirtv.hu/kulfold/hethatar/?article_hid=262159



Vissza