Orbán Viktor (1963 - napjainkig)

Orbán Viktor Orbán Viktor 1963. május 31-én született Székesfehérváron. Édesapja Orbán Győző mezőgazdasági üzemmérnök, édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus és logopédus. Orbán Viktor 1986 szeptemberében vette feleségül Lévai Anikót. Házasságukból öt gyermekük született: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza és Flóra. [1][2][3]

Gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte, ide is járt általános iskolába. 1977-ben költözött Székesfehérvárra családjával, itt érettségizett a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán 1981-ben. Középiskolai tanulmányait követően sorkatonai szolgálatot teljesített Zalaegerszegen, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt joghallgató, ahol 1987-ben szerezte diplomáját. 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt alapító tagja a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben társaival megalapította a Századvég nevet kapó társadalomelméleti folyóiratot, amelynek egyik szerkesztője volt. Két évig Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnál, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig továbbképzések szervezésében vett részt szociológus gyakornokként. [1][2][4]

Debreczeni József 2002-ben megjelent könyve szerint Orbán Viktor politikai pályafutása a gimnáziumban kezdődött, mint alapszervezeti KISZ-titkár. Ezt a pozíciót akkoriban nehezen kerülhette el az a jó tanuló, aki nem volt „von Haus aus” ellenzéki. [1]

1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársaként tevékenykedett, majd 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politika filozófiájának történetét tanulmányozta. Orbán Viktor a kommunizmus utolsó éveiben az euro-atlanti értékeket képviselő, elkötelezett politikusként vált ismertté a nyugati világban. [2][4]

1988 márciusában társaival együtt megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz), melynek 1989-ig szóvivője volt. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagjaként vette ki a részét a Fidesz vezetéséből. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és a plenáris üléseken is képviselte pártját. Országos hírnevét 1989. június 16-án, a Hősök terén Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál tartott radikális beszédével vívta ki. Felszólalásában szabad választásokat és a szovjet hadsereg kivonulását követelte. [1][2][4]

Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában Budapest 13. számú (IX-XX. kerület) választókerületében lett második; a Fidesz Pest megyei területi listájáról lett képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1992-től a konzervativizmus felé fordult, ezzel pártja strukturális átalakítását, központosítását és a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társai nehezményezését váltva ki. A párton belüli ellentétek végül Fodor Gábor és társainak távozásához vezettek. [1][2]

1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetői posztját töltötte be. 1993-ban a párt kongresszusa őt választotta meg az elnöki poszt betöltésére; vezetésével a Fidesz az MDF 1994-es választási kudarcát kihasználva egyre inkább elfoglalta a demokraták helyét a politikai paletta mérsékelt jobboldalán. Orbán Viktor még ebben az évben aláírta (a Fideszt képviselve) a négy liberális párt választások előtti együttműködési megállapodását. Irányítása alatt egy radikális ifjúsági mozgalomból egy nemzeti elkötelezettségű, nemzeti-liberális középpártot faragott. 1995-ben a párt nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra változtatta. [1][2]

Az 1994. évi országgyűlési választásokon Fejér megye Székesfehérvár központú választókerületében indult, illetve a Fidesz Fejér megyei területi, valamint a párt országos listáját vezette. Egyéni jelöltként a választások második fordulójában a harmadik helyen végzett, mandátumát a megyei listán szerezte. [2]

Az 1994. évi országgyűlési választások után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöki tisztségét töltötte be, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett. [1]

Az 1998-as választások során szövetséget kötött az MDF-fel és a Torgyán József által vezetett Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal (FKgP). [1]

Az 1998. évi parlamenti választásokat követően a Fidesz-MPP – FKgP – MDF koalíciós kormány miniszterelnöke lett. Nevéhez fűződik a családi adókedvezmény, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv, s jó néhány szimbolikus beruházás is, mint a Magyarországot (Esztergom) és Szlovákiát (Párkány) összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökkent a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is. Az ország akkoriban készen állt arra, hogy 2007-2008-ra az euro-övezet része legyen. 1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. [4]

2000-ben nyilatkozatában kijelentette, hogy „az EU-n kívül is van élet”. Kijelentésével kapcsolatban sokan támadták. 2000-ben lemondott Fidesz elnöki tisztségéről, ősszel megvált a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségétől és egyéb vállalt posztjaitól is, mikor pártja hivatalosan is belépett a konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppártba. [1]

Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és a gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a költségvetési hiányt és az inflációt, továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő szocialista-szabaddemokrata kormány. Ennek következtében az ország adósságállományának minősítése Orbán Viktor vezetése alatt lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rákövetkező szocialista-szabaddemokrata kormányok idején. [1]

2002-ben a parlamenti választásokon pártja az MDF-fel közösen vereséget szenvedett, így ellenzékbe szorult az MSZP–SZDSZ koalícióval szemben. [1]

A választási vereség után Orbán Viktor létrehozta a polgári körök nevet kapó mozgalmat és meghirdette az „Egy a tábor, egy a zászló” elvet, melynek lényege az volt, hogy a jobboldali szavazókat egy pártban tömörítve próbálják meg legyőzni a következő országgyűlési választásokon a balliberális pártokat, ám ez az elképzelés a következő választásokon nem segítette kormányzati pozícióhoz a Fideszt, sőt megrontotta az önállósodni szándékozó MDF-hez fűződő viszonyát is. Érdekesség, hogy Orbán Viktor több mint három éven keresztül nem szólalt fel az országgyűlésben. [1]

2002 októbere óta az Európai Néppárt alelnöki tisztségét viseli. 2003-ban a Fidesz más jobboldali pártokkal és szervezetekkel szövetséggé alakult, új neve Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább centralizálta a párt működését, a mindenkori elnök kezébe pedig sokkal nagyobb befolyást adott. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismételten a párt elnökévé választották. [1]

Orbán Viktor sikerként könyvelhette el, hogy pártja nagy fölénnyel nyerte meg a 2004. június 13-án megtartott Európa Parlamenti választásokat (Fidesz: 47,4%, MSZP: 34,3%), melynek eredményeként még az év nyarán megbukott a Medgyessy-kormány. [1]

Háttérben végzett munkájának eredményeként a 2005 nyarán lezajlott köztársaságielnök-választáson – kihasználva a kormánypártok megosztottságát – a Védegylet által javasolt, majd az MDF és a Fidesz által is támogatott Sólyom Lászlót választották meg a szocialista jelölt Szili Katalin ellenében. [1]

2006. március 19-én pártja miniszterelnök-jelöltté választotta, majd a 2006-os országgyűlési választásoknak a KDNP-vel szoros szövetségben vágott neki. Pártja első fordulós választási vereségét követően április 12-én lemondott Bod Péter Ákos javára a miniszterelnök-jelölti pozícióról, egy reménybeli Fidesz-MDF kormány esetére, ám pártja végül elveszítette a választásokat. Később az önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott Fidesz-KDNP frakciószövetség elnökévé választották. [1]

Gyurcsány Ferenc 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került balatonőszödi beszédét és a miniszterelnök hazugságra épülő politikáját figyelembe véve úgy reagált, hogy a miniszterelnöknek és kormányának le kellene mondania és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kellene az ország irányítását átvennie. Ez nem következett be, a Fidesz azonban toronymagasan nyerte a 2006. október 1-jén tartott önkormányzati választásokat. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási javaslatát. Orbán Viktor 2007. május 20-tól ismét a Fidesz elnöki posztját töltötte be. [1]

A 2008. március 9-én megtartott ügydöntő népszavazás után, mely a szociális népszavazási kérdések (Egyetért-e a vizitdíj, kórházi napidíj, valamint a tandíj eltörlésével?) esetében a Fidesz által támogatott „Igen”-ek elsöprő fölényét hozta (82%-84%, 50,51% részvételi arány mellett), többször utalt az előrehozott választások szükségességére. Véleménye szerint az ország és a gazdaság állapota tűrhetetlen, ezért nem lehet tovább halogatni a szükséges intézkedések, valós programok elindítását. [1]

A Fidesz, nagy fölénnyel nyerte a 2009. június 7-én, 36,29%-os részvételi arány mellett megtartott európai parlamenti választásokat, a modernkori magyar demokrácia történetében először abszolút többséget szerezve (56,36%), 14 képviselőt delegálhatott a lehetséges 22-ből. A képviselők mindegyike az Európai Néppárt frakciójában foglalt helyet. [5]

2009. október 29-én Orbán Viktor Tarlós Istvánnal, a fővárosi Fidesz frakció vezetőjével, a Fidesz leendő főpolgármester-jelöltjével közösen tartott sajtótájékoztatón mutatta be "A nemzet fővárosa" című Budapest-programot. [6]

Orbán Viktor kedvenc sportja a labdarúgás, amit nem csak néz, de játszik is. Már gyermekkorában több kisebb csapat játékosa volt, s 1999-ben lett a felcsúti csapat leigazolt játékosa, ahol sokáig csatár volt. [1]

2007 őszén ő lett a Felcsút SE elnöke. Programjában elsődleges szempont az utánpótlás fellendítése volt. Ezen kívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal is. Az utánpótlás megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futball Akadémiát. [1]

A 2010-es választásokon a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett, így 1998 után másodszor lett Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. [1]

Második miniszterelnöki ciklusa kezdetén nyíltan szembement a globális pénzügyi rendszer irányítóival; már országértékelő beszédében is a spekulánsok ellen szólalt fel, meghirdetve a termelésre való berendezkedést. [7]

Kormányának számos intézkedése nagy visszhangot keltett a nemzetközi sajtóban. Ilyen volt például az új alkotmány, a médiatörvény, a válságadóként aposztrofált bank- és telekommunikációs adó, a Széll Kálmán terv, az egykulcsos adórendszer, a devizahitelesek megsegítését szolgáló végtörlesztési lehetőség, illetve a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítása - ezáltal visszatérés a kétpilléres nyugdíjrendszerhez. [8] [9]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1n_Viktor
[2] http://www.parlament.hu/kepviselo/elet/o320.htm
[3] http://orbanviktor.hu/csalad.php
[4] http://orbanviktor.hu/nevjegy.php
[5] http://www.valasztas.hu/hu/ep2009/index.html
[6] http://www.tarlosistvan.com/tarlos-istvan-online-hirei/
[7] http://www.hirextra.hu/2010/04/29/orban-viktor-elete-veszelyben-lehet/
[8] http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/08/ez_orban_29_pontja/



Vissza