Mádl Ferenc (1931 - 2011)

Mádl Ferenc Mádl Ferenc a Veszprém megyei Bánd községben született 1931. január 29-én. Egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve a Pécsi Tudományegyetemen végezte, diplomáját az ELTE-n szerezte 1955-ben, majd a strasbourgi Nemzetközi Összehasonlító Jogi Karon folytatta tanulmányait. 1964 óta az állam és jogtudományok kandidátusa, akadémiai doktori fokozatát 1974-ben szerezte. [2][4]

Tíz éven keresztül, 1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-ban megválasztották az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatójává. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője. [4]

Egyetemi, valamint tudományos szervező és közéleti tevékenysége rendkívül sokrétű. Oktatói pályafutása több évtizedet és számos tudományterületet fog át. Hosszú évekig polgári jogot és összehasonlító nemzetközi magánjogot oktatott az egyetemen. 1987-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Nemzetközi Magánjogi Tanszék, melyet ő is irányított. Ettől fogva elsősorban a kollíziós jog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga állt érdeklődésének és oktatói tevékenységének középpontjában. Ezen felül úttörő szerepet vállalt az Európai Közösség gazdasági jogának megformálásában, hazai meghonosításában. Óráit számos korosztályt képviselő joghallgatók látogatták, ahol évtizedekkel a rendszerváltozás előtt megismerkedhettek a piacgazdaságok működésének jogi szabályozásával, valamint a modern társasági joggal éppúgy, mint a beruházás-védelemhez kapcsolódó témakörökkel. Nem egyszerűen a száraz tananyagot, hanem a társadalomról és jogról vallott hitvallását mutatta be hallgatóinak. A nemzetközi magánjogot és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát bemutató (Vékás Lajos professzorral közösen írt) tankönyve egy sokáig elhanyagolt tudományterületet tárt fel és mutatott be az érdeklődők számára. Kiemelkedő tudományos teljesítményét bizonyítja, hogy több mint kétszáz tanulmányt, és 20 szakkönyvet publikált magyarul és különböző idegennyelveken. [2]

Egyike volt azon értelmiségieknek, akik az elsők között ismerték fel Magyarországon az Európai Gazdasági Közösség létrejöttének jogtudományi jelentőségét. Életművében fontos szerepet tölt be a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának, mint önálló jogágazatnak a megalapozása és elméleti feltárása, illetve tankönyvszerű bemutatása. Rendkívüli alapossággal és szerteágazó összehasonlító jogi anyag birtokában írta meg az "Állam és Gazdaság – forradalom a jog útján a közép és kelet-európai országokban" című munkáját egy nemzetközi enciklopédia felkérésére. Tanulmányában a központi szerepet a rendszerváltozás kapta. E műve gondos számvetés arról, hogy az utóbbi évtized – néha kuszának tűnő – jogszabályainak összessége világos rendszerbe foglalható, s e rendszer, valamint a piacgazdaság sajátosságainak ismerete elsajátítható. [2]

Az állam- és jogtudomány kandidátusi fokozatát 1964-ben, doktori fokozatát pedig 1974-ben "A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában" című disszertációjával nyerte el. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja. [2][4]

Tudományos tevékenysége során főképp polgári, összehasonlító, valamint kereskedelmi joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival foglalkozik. Tagja több nemzetközi szervezetnek. Vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított. [2][4]

Mádl Ferenc rendkívül széleskörű külföldi elismertségnek örvend. 1988-tól a Magánjog Nemzetközi Egységesítését szolgáló Intézet (UNIDROIT, Róma) kormányzó tanácsának tagjaként, 1989-től az államok és külföldi beruházók közötti jogviták rendezésére alakult washingtoni Nemzetközi Választottbírósági Központ bírájaként és a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Enciklopédia (Hamburg) társ-főszerkesztőjeként vette ki részét a nemzetközi oktatási és tudományos életből. [2]

1990. május 23-tól az Antall-kormány MTA és a tudománypolitika felügyeletéért felelős tárca nélküli minisztereként tevékenykedett, többek között feladata volt az MTA törvényes működésének felügyelete; közreműködés a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az ehhez kapcsolódó állami feladatok összehangolása és azok kivitelezésének figyelemmel kísérése. Külön megbízás alapján képviselte a kormányt, illetve a miniszterelnököt a nemzetközi szervezetekben; közreműködött az igazságügy-, a külügy- és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere bizonyos feladatainak megvalósításában. Miniszteri székéből 1993. február 22-ban állt fel. [4]

1990-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának vezetője lett, elnöki teendőit augusztus 1-jétől látta el. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja volt, majd 1992. január 23-tól, a Vagyonügynökség elnöki székétől megválva a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett és 1993 februárjáig a Bankfelügyeleti Bizottság elnöki tisztét is betöltötte. Felügyeletet gyakorolt továbbá az MTA Központi Hivatala mellett az Országos Tudományos Kutatási Alap felett is. 1990. augusztus 17-től a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöki, majd 1992 januárjától 1993 februárjáig a Humánpolitikai Kabinet elnöki posztján tevékenykedett. [4]

1993. február 22-től Művelődési és közoktatási miniszterként dolgozott 1994. július 15-ig. Tagja volt a Humán- és Ifjúságpolitikai Kabinetnek és az európai integrációval kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolására alakult tárcaközi bizottságnak. [4]

1991. január 7-től a Széchenyi István Emlékbizottság ügyvezető elnöke, 1993-tól a Kulturális Javak Visszaszolgáltatása Bizottságának elnöke, 1994 júniusától pedig a Nemzeti Kulturális Alap elnöke volt. 1994 februárjától júliusáig a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöki posztját töltötte be. [4]

1995-ben megszavazták az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltjének, az Országgyűlés azonban a kormányoldal (MSZP, SZDSZ) jelöltjét, Göncz Árpádot választotta újra államfőnek. [4]

1996-tól a napjainkig a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöki teendőit látja el. 1999-ben belépett az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületébe. [4]

1999. március 15-én Széchenyi-díjjal honorálták az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg megbecsült tudományos tevékenységéért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői munkásságáért. [4]

1999-ben a Francia Köztársaság elnöke, Jacques Chirac Francia Becsületrend kitüntetéssel ismerte el Mádl Ferenc a francia-magyar kapcsolatok terén kifejtett erőfeszítéseit. [3]

2000. június 6-án a magyar Országgyűlés köztársasági elnökké választotta a parlamenti szavazás harmadik fordulójában. Az alkotmány előírása szerint ugyanis a parlamenti szavazás első két fordulójában a 386 képviselő kétharmadának támogatásával lehet valaki Köztársasági elnök, míg a harmadik fordulóban elegendő az egyszerű többség a poszt elnyeréséhez. [1]

A magyar köztársasági elnök fontosabb feladatai és jogai:

- A köztársasági elnök látja el kézjegyével a törvényeket, s azok parlamenti elfogadását követő legkésőbb 15. napon ki is hirdeti őket. Összehívja és megnyitja az országgyűlés alakuló ülését, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére az országgyűlésnek, valamint a miniszterelnök javaslatára kinevezi a kormány tagjait

- Az országgyűlés által elfogadott törvényt – még az aláírás előtt – a köztársasági elnök véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Ezt hívjuk előzetes normakontrollnak. A köztársasági elnök az országgyűlés által elfogadott törvényeket aláírás előtt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az országgyűlésnek

- A köztársasági elnök nevezi ki a bírákat, dönthet a mentelmi joguk felfüggesztéséről. Az országgyűlés szavaz a köztársasági elnök által a Legfelsőbb Bíróság elnökének, legfőbb ügyésznek jelölt személyről. A legfőbb ügyész helyetteseit a köztársasági elnök nevezi ki

- A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Távirati Iroda, és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét, s javaslatot tehet az országgyűlési biztosok személyére, akiket végül a parlament választ meg. A miniszterelnök és a köztársasági elnök együttesen jelölik megválasztásra a parlamentnek az Országos Rádió és Televízió Testület elnökét

- A felsőoktatási intézmények tanácsának javaslatára, az oktatási miniszter előterjesztése alapján kinevezi vagy felmenti az egyetemi tanárokat, rektorokat

- A külügyminiszter előterjesztése alapján nevezi ki vagy menti fel a nagyköveteket és követeket, az illetékes miniszterek (belügy- hadügy- és pénzügyminiszter) javaslatára lépteti elő a tábornokokat

- A Magyar Tudományos Akadémia elnökét az akadémikusok közgyűlése választja meg, s a köztársasági elnök erősíti meg hivatalában

- A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnök, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet az illetékes miniszter előterjesztése alapján adományozza és adja át ünnepélyes keretek között a köztársasági elnök

- A belügy- vagy az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján dönt állampolgári ügyekben, a legfőbb ügyész előterjesztése alapján a köztársasági elnök adhat egyéni kegyelmet (általános amnesztiát azonban csak a parlament hirdethet), s szintén a belügyminiszter előterjesztésére dönt a városi cím adományozásáról, illetve a községalakításról

- Kitűzi az országgyűlési és az önkormányzati választások időpontját

- A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka [5]

2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust, így 2005 augusztusában átadta tisztségét utódjának, Sólyom Lászlónak. [1]

2011. május 29-én hunyt el. A parlamenti pártok részvétüket fejezték ki és egyúttal megemlékeztek a volt köztársasági elnök országért és nemzetért tett szolgálataira. [6]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1dl_Ferenc
[2] http://www.ajk.elte.hu/KariEnciklopedia/EgyetemTortenet/Meltatas_MadlFerenc.html
[3] http://www.keh.hu/keh/elodok/madl_ferenc_oneletrajz.html
[4] http://www.origo.hu/itthon/20000503madl_2.html
[5] http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1gi_eln%C3%B6k
[6] http://index.hu/belfold/2011/05/29/elhunyt_madl_ferenc/



Vissza

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.