Gyurcsány Ferenc (1961 - napjainkig)

Gyurcsány Ferenc Gyurcsány Ferenc 1961. június 4-én született Pápán. Apja, Gyurcsány Ferenc lecsúszott középosztálybeli család sarja, ötévesen vesztette el szüleit. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsaládból származott, egy gyárban dolgozott. A család Pápán, egy egykori gazdag kereskedő házában telepedett le egy komfort és fürdőszoba nélküli lakrészben. A házban egyszerre több szegény család is lakott. Az apa gyakori és túlzott alkoholfogyasztása és rendszertelen munkaviszonya nehéz életkörülményeket teremtett a gyermekek számára, mégis normálisan nőhettek fel az anya takarékos gazdálkodásának köszönhetően. Édesapját többször megbüntették kisebb bűncselekményekért, 11 hónap börtönre is ítélték. 1976-ban az akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözött a család, mely lényegesen jobb körülményeket biztosított a gyermekek számára. [1]

A család Pápára költözése után a belvárosi Zalka Máté Általános Iskolában (2003-tól Tarczy Lajos Általános Iskola) tanult. Az iskolai életben aktívan részt vett, matematika versenyekre járt, különféle szakkörökön vett részt, sportaktivitása sem volt elhanyagolható, mivel atlétikára járt. Az úttörő-csapattanács elnökének választották meg hetedik osztályos korában. Osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumába, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumába és Kollégiumába járhassanak állami támogatással, térítésmentesen. Gyurcsány Ferenc pályázott és nyert. Középfokú tanulmányait itt a Gyakorlógimnáziumban kezdte, de nem volt elég pénze, hogy megvegye a tanulmányokhoz szükséges tanszereket, ruhákat, így magát tizenhat évesnek kiadva, a pápai textilgyárban dolgozott három műszakban. Könnyen tudott alkalmazkodni az új iskola szigorú követelményrendszeréhez, de a második év befejezése után konfliktusba keveredett a kollégium igazgatójával a második nyelv kötelezettségéről, így tanulmányait egy Pápai középiskolában, Türr István Gimnáziumban folytatta. Itt is érettségizett 1979-ben. [1]

Az érettségit követően jelentkezését a pécsi Janus Pannonius Főiskola tanárképző karára adta be, itt szerezte első diplomáját 1984-ben, majd ugyanott a közgazdaság-tudományi karon szerzett egyetemi diplomát 1990-ben. [1]

1981-ben lépett be a főiskolai Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) bizottságába, ahol elsősorban diákprogramok, rendezvények szervezésének feladatát látta el. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd ezt követően megválasztották a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnökévé, mely tisztséget 1988-tól töltötte be. A KISZ felbomlása után, a szövetség jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) alelnöki tisztségét látta el, ahol viszonylag radikális reformer irányvonalat képviselt. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és megalapította az Új Nemzedék nevű ifjúsági szervezetet kb. harminc támogatója segítségével, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, mivel a rendszerváltás forgatagában nem nagyon figyeltek fel rá. Észrevétlenül szűnt meg, ezzel hosszú időre befejeződött Gyurcsány aktív, ámde nem túl sikeres politikai pályafutása. [1]

1990-től, tanulmányai és politikai kudarcai után az üzleti szektorban találta meg a helyét, politikával jó ideig nem foglalkozott. Budapesten a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél dolgozott, ahol először önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozícióba tornászta fel magát. A Creditumnál tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél. A társaság kettéválása után, a nemzetközi piacot célzó céggel, az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt.-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. (kezdetben a tulajdonjog 60, majd 100%-át birtokolta) vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke.[1]

Politikai újrakezdése Medgyessy Péter 2002-es országgyűlési választási kampányában valósult meg. Ennek keretében az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére (2001), de később Gyurcsány Ferenc javaslatára a választási kampányban a 23 millió román munkavállaló rémképével kampányoltak. 2002-től a miniszterelnök főtanácsadója volt, 2003-tól a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választmányi tagja. 2003 májusában gyermek-, ifjúsági és sportminiszter lett, mely tisztséget 2004 szeptemberéig, a Medgyessy kormány bukásáig töltötte be. [1]

2004 február és szeptember között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöki tisztségét töltötte be. [1]

2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek lecserélésének gondolatát nem vette jó néven a közvélemény. [1]

Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A 2004-es Európai parlamenti választásokon Medgyessy és a párt száz napos programja miatt (ami összesen 190 milliárd forintba került) az MSZP gyengén szerepelt (34,3%, a Fidesz 47,4%-val szemben), ezért a párt vezetői úgy gondolták, hogy Medgyessyvel nem tudnak újra választást nyerni Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben. A céltudatos Gyurcsány Ferenc – akkori sportminiszter – viszont ezalatt kialakította magáról azt a képet, hogy igazi baloldali politikusként komoly elképzelései vannak Magyarország ideális jövőképéről és alkalmas a miniszterelnöki poszt betöltésére. Nyíltan mutatkozott a Medgyessyvel szembeni alternatívának. A tisztségét vesztett Medgyessy leváltotta volna az akkori gazdasági minisztert, a liberális Csillag Istvánt, de ezért a koalíciós partner, az SZDSZ Medgyessy leváltására bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, amit a volt miniszterelnök lemondásával megelőzött. [1][2]

Az MSZP 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte a kormány miniszterelnökének. Gyurcsány ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg a kormány vezetésével, majd szeptember 29-én választotta meg az Országgyűlés Magyarország miniszterelnökének. [1]

Kormányának első megmérettetése a 2004. december 5-én tartott népszavazás volt a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett, a határon túli magyarok számára adandó „kettős állampolgárságról” és a Munkáspárt által kezdeményezett a „kórházak privatizációjának megállításáról”. Bár mindkét kérdés azt igenek győzelmével zárult, az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen lett a referendum. Ez a „nem” szavazatokra buzdító Gyurcsány-kormány számára jelentett pozitív politikai hozadékot belföldön. Ezzel szemben a határon túli magyarok körében népszerűsége a mélypontra süllyedt. [3]

Politikai ellenfelei kétségbe vonják azt, hogy törvényesen szerezte vagyonát. Hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. [1]

2005 tavaszán, egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait, mely nagy port kavart a nemzetközi médiában, de nem sokkal a félresikerült tréfa után, hivatalosan kért elnézést az érintettektől. [1]

A 2006. április 9-én és április 23-án megrendezett kétfordulós országgyűlési választáson az MSZP szerezte meg a legtöbb mandátumot, így az MSZP a szabad demokratákkal koalícióban, Gyurcsány Ferenc vezetésével folytatta a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya volt az első, amely kormányzati ciklusának lejárta után is hatalomban maradt. Gyurcsány a pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány, Gyurcsány Ferenc vezetésével. [1]

A választások után, 2006. szeptember 17-én azonban nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének („Hazugság beszéd”, vagy „Öszödi beszéd”) hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. [1]

Az őszödi beszéd következtében a szocialista párt a rendszerváltás utáni történetének legsúlyosabb vereségét volt kénytelen elkönyvelni a 2008. október 1-jén tartott önkormányzati választásokon. Ennek eredményeként több MSZP-s politikus által vezetett megyei jogú város élén történt őrségváltás, valamint Budapest és Heves megye kivételével az összes többi megyének Fideszes politikus lett a vezetője. [4]

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa az egyetlen jelöltet, Gyurcsány Ferencet 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz: minimum 75%-os támogatottsággal volt hajlandó elfogadni a pártelnöki tisztséget. Abban az esetben, ha a rá szavazottak aránya nem érte volna el a háromnegyedes többséget, maradt volna csupán miniszterelnök. [1]

A 2008. március 9-i „Szociális népszavazás” (Egyetért-e a vizitdíj, kórházi napidíj, valamint a tandíj eltörlésével?) a kormány, s benne az MSZP számára katasztrofális vereséggel zárult, mind az igenek kimagasló 82-84%-os aránya, mind a relatíve magas 50,51%-os részvételi arány miatt. A népszavazás következtében a belső válsággal küzdő SZDSZ 2008. április 30-i hatállyal visszahívta minisztereit a kormányból, amely a koalíció végét jelentette. Ezt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy tisztán MSZP-s politikusokból, valamint a baloldalhoz kötődő párton kívüliekből álló kisebbségi kormányt állított össze. [5]

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé athéni XXIII. kongresszusán a szervezet egyik alelnökévé választották. [1]

A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége erőteljesen megkopott, de a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült. [1]

2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy 18%-os népszerűségi indexével a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett. Az emberek mindössze 18%-a tartotta volna hatalomban a kormányt és 81% szerint rossz irányba mentek a dolgok. Utóbbi két adat is a valaha mért legrosszabb eredményt jelenti. [1]

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, akit konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszanak meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, hogy úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének. Habár a kongresszuson a szavazatok 85%-ával újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. [1]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi és Glatz később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget. Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ - ahogyan Vértest is - elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták, mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot - akit egyébként az MSZP sem támogatott -, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta az MSZP, de ő sem vállalta. [1]

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki végül április 14-én váltotta Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben. Az új miniszterelnök kiválasztása körüli kaotikus helyzet (több, mint egy tucat jelölt neve forgott a médiában) véget ért. [1]

Miután Gyurcsány Ferenc minden egykori tisztségét elvesztette, a Táncsics Alapítvány (az MSZP pártalapítványa) élére nevezték ki. [1]

Nős, felesége 1994 óta Dobrev Klára. Két közös gyermekük van Anna (1996) és Tamás (1997). Előző házasságaiból két gyermeke van: Péter (1988) és Bálint (1990). [1]

A 2010-es országgyűlési választásokon az MSZP listájának 4. helyéről nyert parlamenti mandátumot. Ettől kezdve pártja politikai irányvonalát élesen kritizálta, majd 2010. októberében életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel politikai hatalomgyakorlása az MSZP megváltoztatására kudarcba fordult, platformjával 2011. októberében kilépett a Magyar Szocialista Pártból, s Demokratikus Koalíció néven önálló párttá alakult. Az új párt elnöke Gyurcsány Ferenc lett. [1]

A Demokratikus Koalíció tagjai: Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László, Vitányi Iván, Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Szűcs Erika és Oláh Lajos. [6]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyurcs%C3%A1ny_Ferenc
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Medgyessy_P%C3%A9ter
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/2004-es_magyarorsz%C3%A1gi_n%C3%A9pszavaz%C3%A1s
[4] http://hu.wikipedia.org/wiki/2006-os_magyarorsz%C3%A1gi_%C3%B6nkorm%C3%A1nyzati_v%C3%A1laszt%C3%A1sok
[5] http://hu.wikipedia.org/wiki/2008-as_magyarorsz%C3%A1gi_n%C3%A9pszavaz%C3%A1s
[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/Demokratikus_Koal%C3%ADci%C3%B3



Vissza

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.