Deutsch Tamás (1966 - napjainkig)

Deutsch Tamás 1966. július 27-én született Budapesten. Édesapja, Deutsch György (1936) vegyésztechnikus és közgazdász. Édesanyja, Takács Julianna (1935) vegyésztechnikus. Egy öccse van, Péter (1968) aki a Testnevelési Főiskolán tanult, atlétikai szakedző, valamint országos csúcstartó magasugró. Sportpályafutása után sikeres üzletember lett. 1989-ben házasodott meg, akkori felesége, Fesszel Krisztina a Külkereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát, majd banki pénzügyi előadó lett. [1][3]

Az általános- és a középiskolát Budapesten végezte, 1984-ben a Kaffka Margit Gimnáziumban érettségizett. 1984-ben az Közgazdaságtudományi Egyetemet jelölte meg első helyen, de végül az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója lett, s 1986-ban kezdte meg tanulmányait. Az orvosi, vagy jogászi pálya elérhetetlennek tűnt akkoriban, ami a társadalmi elithez való tartozást jelentette családja számára. Első-másodéves korában bíró szeretett volna lenni. Elmondása szerint megfogta az „igazságszolgáltató” szerep. Révész T. Mihály professzorral (később az Országos Rádió- és Televízió Testület elnöke) sokszor politikai vitába keveredett, de a sok összetűzés nem ment a kapcsolatuk rovására. Az egyetemet 1992-ben fejezte be, de csak 1999-ben diplomázott. 1987-től a Jogász Társadalomtudományi (1989-tól Bibó István) Szakkollégium tagja volt. Itt került szorosabb kapcsolatba – ahogy a Fidesz vezetői közül többen – a politikával. Az itt eltöltött évek alatt tudatosult benne, hogy nem egyszerűen jogásznak, hanem „értelmiséginek” is készülnek társaival. Nyílt, szókimondó, a társadalmi kérdések iránt érdeklődő, szoros barátságokkal keresztül-kasul átszőtt társaság volt. Mindig is arra vágyott, hogy egyetemistaként egy ilyen élményt adó közösségbe kerüljön. Bekapcsolódott a kollégium filmklubjának szervezésébe is. Az intézmény politikai okokból akkor még nem viselhette Bibó István nevét. [1][3]

Részt vett a Fidesz 1988. március 30-án megrendezett alapító gyűlésén, a Fidesz alapító tagja, 1988 márciusától októberig szóvivője. 1988 októberétől, az I. kongresszustól 1990 decemberéig a Fidesz Országos Választmányának tagja volt. A Fidesz részéről ő volt az 1989. március 15-i, június 16-i és október 23-i Prágában megrendezett tömegdemonstrációk egyik fő szervezője. Ekkor vált ismertté, de neve akkor lett csak igazán közismert, amikor 1989. augusztus 21-én, a prágai tavasz leverésére emlékező ellenzéki tüntetésen letartóztatták a csehszlovákok a Vencel téren, mivel „Virággal jöttünk, nem tankkal” feliratú transzparensekkel vettek részt a tüntetéseken. A hatóságok bíróság elé állították, elítélték. Pár év börtönbüntetés esélye is felmerült, és csak nemzetközi tiltakozás hatására, óvadék fejében, 9 nap elzárás után engedték szabadon Taba Lajos prágai konzul közreműködésével. [1]

Az 1990. évi országgyűlési választások első fordulójában a budapesti 16. számú (XI. kerület) választókerületben harmadik lett, a második fordulóból visszalépett; a Fidesz budapesti területi listáján választották képviselővé. 1990 áprilisától a Fidesz frakcióvezető-helyettese. [1]

Az 1990. évi önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnökévé választották, majd az 1990 decemberi III. és az 1992 februári IV. kongresszuson beválasztották a Fidesz Etikai Bizottságába. 1990 májusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület tagja volt. Ezt követően az 1991-ben megjelent Gyermekek a jognak asztalánál című tanulmánykötet egyik szerzőjeként szerzett újabb ismertséget. [1]

1991. október 15-ig az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi különbizottságának az alelnökeként dolgozott. 1991. október 15-től a közigazgatási, önkormányzati, belbiztonsági és a rendőrség állandó bizottságának tagjaként, 1992. június 23. és október 13. között a választási és mandátumvizsgáló különbizottságban dolgozott. 1991-ben kezdeményezte a gyermek- és ifjúsági állandó bizottság megalakítását, létrejötte után a gyermek- és ifjúsági csoport egyik szóvivője volt. 1993 áprilisában a Fidesz alelnökének választották meg. Rá egy évre a Budapest 9. számú (VII. kerület) választókerületében indult az 1994-es országgyűlési választásokon, s az első fordulóban a negyedik helyen végzett (9,55 százalékkal). Az országos és a fővárosi listán is jelölték, a parlamentbe a budapesti listáról jutott be. [1]

1994 júliusától a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, 1995 tavaszától a képviselőcsoport közjogi és önkormányzati kabinetjének vezetője volt. Az alkotmányt előkészítő állandó bizottság tagja volt az Országgyűlésben, 1994. december 22-ig az önkormányzati és rendészeti, valamint a környezetvédelmi állandó bizottságban is dolgozott. Aktívan részt vett a médiatörvényről született politikai konszenzus alapján megalakult hat-, illetve hétpárti média-albizottság munkájában is. Miután az ÁPV Rt. – Tocsik Márta-ügy (Horn Gyula feljelentése alapján) egyik első parlamenti kirobbantója volt,
1996 őszén azzal a feladattal bízta meg a parlament, hogy vezesse az ÁPV Rt. és az önkormányzatok között létrejött szerződések, valamint az ÁPV Rt. önkormányzatokat megillető belterületi földértékkel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése tárgyában megírt megbízási szerződések kivizsgálására felállított vizsgálóbizottságot. [1][3]

Az 1998-as országgyűlési választásokon Budapest 9. számú (VII. kerület) választókerületében szoros versenyben a második fordulóban mandátumhoz jutott (50,1%). A választásokon a legnagyobb frakcióval bíró Fidesz frakcióvezető-helyettesévé választották, majd a létrejövő Fidesz-FKGP-MDF kormány Ifjúsági és sportminisztere lett. [6]

Deutsch Tamást az 1998-2002 közötti ciklusban rendkívül zavarta a Fidesz szerinte túlzottan agresszív politikai fellépése. Elmondása szerint a 2002 utáni kormányzat idején is még rendkívül irritálónak találta, de ez valamelyest csillapodott, mivel a kormányon lévő pártok egyes politikusai már felzárkóztak a számára bosszantó stílushoz. A szakkollégium volt igazgatója, Stumpf István azt mondta, hogy a túl erős érdekérvényesítésre való hajlam, már a szakkollégiumi vitákban is érzékelhető volt. [3]

A 2002-es országgyűlési választásokon a Fidesz országosan, míg Deutsch Tamás egyéniben szenvedett vereséget, s bár a budapesti listáról bekerül a parlamentbe, miniszteri pozíciójáról le kellett mondania, majd ellenzékbe vonulnia. [2]

2004-ben Szájer József Európai Parlamenti képviselői megbízatása miatt lemondott az Országgyűlés alelnöki posztjáról, helyére a frakció Deutsch Tamást jelölte erre a tisztségre. Képviselői posztját az új Országgyűlés megalakulásáig viselte. [2]

A 2006-os országgyűlési választások kampányában a Fidesz kommunikációs igazgatójává választották meg. A választási vereség után a Fidesz országos listájáról került be az Országgyűlésbe, majd a választás után Orbán Viktor kabinetfőnöke lett. 2006 októberében és 2008 között a VII. kerületi önkormányzat képviselője és az önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője lett, de nem sokkal később frakciójának nagy része elhagyta a képviselőcsoportot, s a KDNP frakciójához csatlakozott. [5]

2007 óta a Fidesz újonnan felállított elnöki kabinetjének vezetője. [2]

A 2009. június 7-i európai parlamenti választásokat a Fidesz-KDNP szövetség nyerte meg 56,36%-al (14 mandátum a lehetséges 22-ből), melynek listájáról (5. volt a listán) szerzett mandátumot Deutsch Tamás. Ezzel egyidejűleg a törvényi kötelezettségeknek eleget téve lemondott a magyar országgyűlésben betöltött mandátumáról. Az Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakciójának képviselője lett. Az Európa Parlamentben betöltött legmagasabb tisztsége a Költségvetési Ellenőrző Bizottság alelnöki pozíciója lett. [7]

Deutsch Tamás első feleségével, Fesszel Krisztinával 2004-ben bontotta fel a házasságot. Kapcsolatukból három gyermek született: Dávid (1989), Bence (1992) és Fruzsina (2002). Eközben Urr Anitától, egykori titkársági vezetőjétől született egy gyermeke, akit Zalánnak (2000) neveztek el. Ezt követő kapcsolatából (amelynek idejére felvette a Deutsch-Für Tamás) ugyan nem született közös gyermekük Für Ágnessel (Für Lajos, az Antall-kormány volt MDF-es honvédelmi miniszterének lánya), de a Für első házasságából született kicsiket Bredár Eszter Annát és Sebestyént együtt nevelték. Jelenlegi párjának, Juhász Tündének szintén két gyermeke van. [4]

Forrás:

[1] http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/d333.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Deutsch_Tam%C3%A1s
[3] http://www.mozgovilag.hu/2003/11/13korsos.html
[4] http://www.borsonline.hu/news.php?hid=10523
[5] http://reakcio.hu/mediawiki/index.php?title=Deutsch_Tam%C3%A1s
[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1n-korm%C3%A1ny
[7] http://deutsch.fidesz-eu.hu/hu/eletrajz/



Vissza