Arcok > Magyar politikusok > Dávid Ibolya (1954 - napjainkig)

Dávid Ibolya 1954. augusztus 12-én született a Bács-Kiskun megyei Baján. Édesapja Dávid Sándor, édesanyja Csilics Katalin bedolgozók, mind a ketten nyugdíjasok. Egy bátyja és egy öccse van. 1982-ben fogadott örök hűséget egy közjegyzővel, Barbalics Miklóssal. Házasságukból két gyermekük született: Berta (1982) és Miklós (1985). Az általános- és középiskolát Baján végezte; a Tóth Kálmán Gimnáziumban érettségizett 1972-ben. Ezt követően három évig bedolgozó, majd 1975-ben felvették a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1981-ben szerezte meg jogi oklevelét. Hamarosan Tamásiba került a Szekszárdi Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltjeként. [1][3]

1985-től, az ügyvédi szakvizsga megszerzése után a Tamási Ügyvédi Munkaközösség ügyvédje volt. 1989 januárjában lépett be a Magyar Demokrata Fórum hőgyészi szervezetébe. 1990. július 15-től az MDF színeiben főállású országgyűlési képviselő, ügyvédi tevékenységét szünetelteti. [1]

Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában Tolna megye 5. számú, Tamási központú választókerületében választották képviselővé. 1990. május 3-tól 1992. október 13-ig, a bizottság átszervezéséig az Országgyűlés választási és mandátumvizsgáló különbizottságában, 1991. szeptember 24-től az ügyrendi különbizottságban dolgozott, utóbbinak 1992. szeptember 2-tól elnöke volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon újra Tolna megye 5. számú választókerületében indult, a második fordulóban Benkő András (MSZP) mögött a második helyen végzett. Az MDF országos listájának huszonötödik helyéről jutott mandátumhoz. (A Tolna megyei területi listát vezette.) [1]

Az egyes pártoknak az állami vagyonból juttatott ingatlanjai felmérésére létrehozott albizottságnak, valamint az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi állandó bizottságának, ezen belül az ügyrendi albizottságnak volt a tagja. Az MDF-frakcióban a jogi kabinetben, illetve frakcióvezető-helyettesként dolgozott. Az IPU magyar csoportja magyar-francia és magyar-norvég baráti tagozatának a tagja, a magyar-kanadai tagozat elnöke volt. A Frankofon Képviselők Nemzetközi Közgyűlésébe társult tagként meghívott magyar delegáció tagja volt. Az MDF X., 1996. tavaszi országos gyűlésén beválasztották a párt országos elnökségének tagjai közé. [1]

Az MDF 1996. március 4-én tartott X. Országos Gyűlésén a párt mérsékelt szárnya nem tudta programját érvényesíteni, így Szabó Iván vezetésével egy új pártot alapított Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) néven. A párt 15 kivált képviselővel önálló frakciót alapíthatott, amely március 11-én alakult meg, és amelyben főleg a volt Antall-kormány vezető tisztségviselői voltak többségben. [6]

Az MDF az 1998-as országgyűlési választásokon nem érte el a bejutáshoz szükséges 5%-os küszöböt (2,80%), ám egyéni választókerületekben – egyes Fideszes jelöltek visszalépése miatt – 18 egyéni képviselője győzelmet aratott, köztük Dávid Ibolya (Tolna megye 5. egyéni választókerület) és parlamenti frakciót alakíthatott. Négy év ellenzékben eltöltött idő után újra kormányzópárt lehetett a Fidesz és az FKGP mellett. Orbán Viktor kormányzása idején igazságügy-miniszterként Dávid Ibolya volt az egyetlen MDF-es, illetve női miniszter az Igazságügyi Minisztérium élén. [2][5]

Dávid Ibolya a Békejobb 2000 nevű kezdeményezésével próbálta a kisebb jobboldali pártokat (MDF, MDNP, VP) egy egységes szövetségbe tömöríteni, kevés sikerrel. [2]

A 2002-es országgyűlési választásokon a Fidesszel közös listán indultak és több mint 41%-ot értek el, de a választást elveszítették. Az MDF országgyűlésbe jutott 24 képviselője önálló frakciót alakított, valamint az ismét Tamási körzetéből bejutó Dávid Ibolyát megválasztották az Országgyűlés alelnökévé, illetve pártja frakcióvezető-helyettesévé is. [2][5]

2004-ben az európai parlamenti választásokon az MDF-lista élére került Dávid Ibolya, hogy az elnök népszerűségét kihasználva jutassa be az Európai Parlamentbe az MDF-et, sikerrel. Az elért 5.34%-os eredménnyel megszerzett egy mandátumot azonban átengedte képviselőtársának, Olajos Péternek. [2]

2004-ben az MDF parlamenti frakciója kettészakadt. A Dávid Ibolya által vezetett pártirányvonalat bíráló tagok Lezsák Sándor és Ékes József vezetésével Lakitelek-munkacsoport néven szerveződtek meg, amely személyi javaslatokkal készült a párt országos gyűlésére. A szervezet tagjai azt nehezményezték, hogy a Dávid Ibolya által képviselt politika egyre jobban centrumpolitikává alakult, mivel nem egy esetben testületi felhatalmazás nélkül különféle nyilatkozatokat és kiáltványokat hoztak nyilvánosságra. A munkacsoport az MDF legfőbb hiányosságának azt tekintette, hogy annak fórumjellege megszűnt, politikai irányvétele elbizonytalanodott. Rávilágítottak arra is, hogy Dávid Ibolyának és pártjának újra normalizálnia kellene a kapcsolatát Fidesszel, ezzel is megteremtve a nemzeti, polgári és keresztény kormányzati többség lehetőségét. A munkacsoport tagjai rövidesen kiváltak a frakcióból, vagy kizárták őket. (Emiatt jogerősen 10 millió forint kártérítésre kötelezték az MDF-et 2007. június 26-án.) A frakció ekkor újjáalakult, Dávid Ibolyát újra frakcióvezető-helyettessé, illetve parlamenti alelnökké választották. [2][4][5]

2005. április 2-án egyesülési egyezményt írtak alá a korábban a pártból kivált MDNP-vel. [5]

Pártja az arany középút politikájával próbált eredményes lenni, aminek legfőbb ismérve a két nagy politikai párttól való távolságtartás volt. A párt a 2006-os országgyűlési választásokon, ha csak szűken is, de átlépte az 5%-os parlamenti küszöböt (5,04%, 11 mandátum) és ezzel 1994 óta először volt képes önállóan bekerülni az Országgyűlésbe. Kampányuk központi eleme volt, hogy sem Gyurcsány Ferencet, sem Orbán Viktort nem segítik kormányra. Ez a két forduló között főleg utóbbi irányában mutatkozott meg, amikor a párt elutasította a Fidesz közeledését. Ennek hatására a baloldali szavazótáborban nőtt, a jobboldali szavazótáborban viszont csökkent az MDF népszerűsége. [2]

Dávid Ibolya a párt országos listavezetőjeként jutott be az Országgyűlésbe, majd a sikeres választási szereplést követően az MDF 2007. március 11-én megtartott kongresszusán újra, ötödször választották meg pártelnöknek. [2]

Az MDF 2008-as elnökválasztásán Dávid Ibolya elnök kihívójaként elindult Almássy Kornél az Ifjúsági Demokrata Fórum volt elnöke, az MDF alelnöke is. Az MDF-elnökasszonya pár nappal a választás előtt, 2008 szeptemberében egy birtokába került hangfelvételre hivatkozva azt állította, hogy őt és más politikusokat törvénytelenül megfigyeltek és ezzel Almássy Kornélt is összefüggésbe hozta. (A megfigyelési ügy később tovább dagadt Csányi Sándor bankár, Demeter Ervin és Kövér László politikusok, valamint Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter és az UD Zrt. vezetőinek képbe hozásával.) Az elnökjelölő Országos Választmányi ülés előtt, a Dávid Ibolyával folytatott megbeszélés után Almássy hirtelen visszalépett, majd kizárták az MDF országgyűlési frakciójából. Később tagadta az ellene felhozott vádakat, és azt állította, fenyegetéssel bírták rá a visszalépésre. A megfigyelési ügy részleteire azóta sem derült fény, s a szóba hozott Csányi Sándor az UD Zrt.-nél lefoglalt és cégei adatait tartalmazó szerverek miatt írásban panaszt emelt. [7]

2009-ben a párt új irányvonalat vett, és heves viták után, Olajos Péter közmegelégedésre regnáló EP képviselő helyett, Bokros Lajos egykori MSZP-s pénzügyminisztert, valamint Habsurg Ottó politikust jelölte az EP-választásra a párt listavezetőinek. A döntést az MDF országos választmánya megszavazta és ezután többen (Olajos Péter, Csáky András) jelezték, hogy emiatt kilépnek a pártból. Csáky András országgyűlési képviselő kilépése után 2009. március 20-i hatállyal megszűnt a párt országgyűlési frakciója. A 2009-es európai parlamenti választáson a Magyar Demokrata Fórum átlépte az 5%-os bejutási küszöböt (5,31%). Ezért egy képviselőt (Bokros Lajos) küldhetett az Európai Parlamentbe, aki a mérsékelten euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) újonnan megalakult frakciójához csatlakozott. Ez a döntés végül az MDF Európai Néppártbeli tagságának felfüggesztéséhez vezetett. [8]

2009. június 13-án kiszivárgott Boross Péter volt miniszterelnök, az MDF egyik legismertebb képviselőjének levele az MDF elnökségi tagjaihoz, köztük Dávid Ibolyához, amelyben bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatát az MDF-fel, mert nem ért egyet annak irányváltásával. [5]

2009 júniusában a Legfőbb Ügyészség kérte a Parlamenttől Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését, mivel gyanúsítottként akarták meghallgatni őket az UD Zrt. lehallgatási ügyében. Dávid és Herényi azt állították, „nem szeretnének a képviselői mentelmi joguk mögé bújni” valamint, „kérni fogják a felfüggesztést.” Az Országgyűlésben a kérdésről 2009 októberében szavaztak, de a Ház úgy döntött, nem függeszti fel Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogát. [5]

Forrás:

[1] http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/d349.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_Ibolya
[3] http://www.davidibolya.hu/fooldal/cikk/cikk.phtml?rovatid=22
[4] http://index.hu/politika/belfold/lakit0621/
[5] http://hu.wikipedia.org/wiki/MDF
[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/MDNP
[7] http://hu.wikipedia.org/wiki/Alm%C3%A1ssy_Korn%C3%A9l
[8] http://www.hirszerzo.hu/cikk.az_europai_neppart_felfuggesztette_az_mdf_tagsagat.122593.html



Vissza