Bugár Béla (1958 - napjainkig)

Bugár Béla 1958. július 7-én született Pozsonyban. Szlovákiai magyar politikusként vált ismertté. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa volt elnöke. Politikai pályafutását a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban kezdte. Tagja, majd 1998 és 2006 között alelnöke, 2006-ban pedig elnöke a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának. Jelenleg Somorján él családjával. [1]

1977-ben felvették a Pozsonyban található Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karára, melyet 1982-ben fejezett be. Ezt követően tervezőmérnökként a Pozsonyi Nehézgépipari Vállalatnál helyezkedett el. 1990-ben a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés, majd 1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjeként vált ismertté. 1990 és 1991 között a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökségi tagjaként vállalt szerepet a közéletben, majd megválasztották a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) elnökének (1991). [1][2]

1998. június 21-én az 1994-es parlamenti választásokon koalíciót alkotó három szlovákiai magyar párt, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt egy pártba tömörült, Magyar Koalíció Pártja néven. Az MKP első elnökévé Bugár Bélát választották, aki 2007-ig töltötte be ezt a tisztséget. [5][6]

A pártalakulást követő két szlovákiai parlamenti választáson a párt hozta a magyarság 10%-os etnikai arányának megfelelő eredményt: 1998-ban 9,12%-ot, majd 2002-ben 11,16%-ot. A jó eredménynek is köszönhetően a párt tagja lett az első és a második Dzrurinda-kabinetnek is, ahol Bugár Béla 1998-2006 között a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (Országgyűlés) alelnöke, majd 2006-ban pár hónap erejéig annak elnöke lett. [5][6]

A párt és pártelnöke sikerét jelzi, hogy a második Dzurinda-kabinetben 4 fontos miniszteri pozíciót is sikerült megszerezniük:

- Az európai integrációért és kisebbségi jogokért felelős Miniszterelnök-helyettesi pozíciót (Csáky Pál)
- a Környezetvédelmi Minisztériumot (Miklós László)
- az Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériumot (Gyurovszky László) és
- a Mezőgazdasági Minisztériumot (Simon Zsolt) [7]

Az első szlovákiai európai parlamenti választásokat (2004) is sikerrel vette az MKP (13,24%), két képviselője tagja lett az Európai Parlamentnek (EP), akik a legnagyobb EP-frakcióban, az Európai Néppárt képviselőcsoportjában tevékenykednek. [6]

A 2006. június 17-én tartott választásokon ugyan szintén jól szerepelt az MKP (11,68%), s megtartotta a 150 fős szlovák parlamentben a 20 mandátumát, de kevesebb szavazatot kapott mint korábban, ezért nem lett a Fico-kabinet tagja. Emiatt a párt és Bugár Béla is ellenzékbe szorult, s le kellett mondania a házelnöki posztjáról. [5][6]

Bugár Béla nem lett pártelnök, mivel az MKP nem került be a szlovák kormányba. Bugár utódjaként 14 szavazatnyi különbséggel Csáky Pált választották meg a párt nyolcadik kongresszusán. Az új elnök idején az MKP támogatottsága jelentősen lecsökkent. [1][2][6]

Csáky Pál azzal vádolta vetélytársát, hogy a háttérből egy gazdasági lobbi irányítja. Bugár Béla határozottan cáfolta a gyanúsítgatást, és Csáky sem állt elő bizonyítékokkal, de szavát azzal próbálta megerősíteni, hogy a lobbiszervezet létezése – szerinte – nyílt titok. [3]

A jelentős fordulat ellenére a küldöttek higgadtan vették tudomásul a közgyűlés döntését az elnökválasztást illetően. Csáky székfoglalója nagyobb tapsot kapott, mint Bugár leköszönő beszéde, mivel a távozó elnök nehezen titkolta, hogy sérelmet érez. [4]

A Magyar Koalició Pártjának volt elnöke mandátumának lejártakor lezárta politikai pályafutását. Bugár a tisztújításkor kijelentette: kivonul a politikából, és csak abban az esetben vállalna újra tisztséget, ha süllyedő hajót kellene mentenie. [2]

Bugár Béla hamarosan üzleti vállalkozásba kezdett. Neki és feleségének is volt némi megtakarított pénze, így élt a Pongráczok – óriási ősparkkal körülvett, másfélezer négyzetmétert kitevő – kastélyát bíró társaság ajánlatával, majd a családi tartalékot jelentős hitellel kiegészítve 15 millió koronával szállt be a vállalkozásba. Mintegy száz személy luxusszínvonalú gondozásának, utókezelésének feltételeit akarják megteremteni, ahol nyugdíjasok és rokkantak számára szociális szolgáltatásokat is terveznek. [2]

A Bugár házaspár tanácsadásra és különböző szolgáltatásokra, ingatlanügyekre is kiterjedő BB+G nevű vállalkozását képviselőként nem vezethette, ezért annak képviseletét asszisztense, Vörös Péter látta el. [2]

2009-ben a belső viták hatására két társával ultimátumszerűen „felfüggesztette” tagságát az MKP parlamenti frakciójában. Bugárnak és a vele tartóknak nem sikerült megegyezniük az MKP vezetésével, ezért 2009 júniusában otthagyták az MKP-t, és Most-Híd néven új pártot alapítottak. [5]

Új pártjával a 2009. november 14-én, alacsony részvétel mellett (22,9%) megtartott szlovák önkormányzati választásokon a lehetséges 408 mandátumból mindössze 2-t sikerült megszerezniük az MKP 40 mandátumával szemben. (2005-ben még 58 mandátumot szerzett a magyarság egységes képviseletét ellátó MKP.) Ellenben a leadott magyar voksok tekintetében a Most-Híd 40%-os, míg az MKP 60%-os szavazati arányt összesített. [8]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Bug%C3%A1r_B%C3%A9la
[2] http://fenet.m3.sk/index.php?categoryid=9&p2_articleid=4157
[3] http://www.hhrf.org/szabadujsag/modules.php?name=News&file=article&sid=974
[4] http://www.origo.hu/nagyvilag/20070331bugar.html
[5] http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Koal%C3%ADci%C3%B3_P%C3%A1rtja
[6] http://www.mkp.sk/index.php?option=com_content&task=view&id=13&Itemid=33
[7] http://en.wikipedia.org/wiki/Party_of_the_Hungarian_Coalition
[8] http://www.dunatv.hu/otthon/hidpart.html



Vissza