Boross Péter (1928 - napjainkig)

Boross Péter Boross Péter 1928. augusztus 27-én született a Somogy megyei Nagybajomban. Édesapja erdész, édesanyja kisebb földbirtokkal rendelkező gazdálkodó család sarja volt. Gyermekkorában falusi környezetben élt. Tíz éves korától katonai középiskolába járt, majd gimnáziumban folytatta tanulmányait. A háború miatt egy évvel később, 1947-ben érettségizett a Somisch Pál Gimnáziumban. Állami és jogtudományi tanulmányait 1951-ben fejezte be, majd a Budapesti Fővárosi Tanács hivatalának dolgozott. 1952-ben feleségül vette Papp Ilonát, aki bíróként dolgozott a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumában. Házasságuk gyümölcse Ildikó (jogász), Gábor (üzletember). 1956-ban a Forradalmi Bizottság tagja lett, amiért elbocsátották a hivataltól. 1957-ben letartóztatták, három évig rendőri felügyelet alatt ált, ezt követően több éven keresztül alkalmi munkákból élt. A hatvanas évektől volt üzletvezető, csoportvezető, osztályvezető, főosztályvezető, majd vállalatvezető a Délpesti Vendéglátó Vállalat alkalmazásában, ahonnét 1989 elején nyugdíjba vonult. [1][2]

Még nyugdíjazása előtt közreműködött két alapítvány megalakításában: az egyik a nemzeti szellem erősítését célul kitűző Országépítő Alapítvány; a másik az 1989-ben megalapított Összefogás Foglalkoztatási és Szociális Alapítvány. 1992 szeptemberétől a Szabadságharcosokért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Jelenleg is tagja az Emberi Jogok Magyar Ligája elnökségének. Egyik példaképe Kós Károly, aki 1920-ban visszatért Erdélybe, hogy az ottani magyarság felemeléséért küzdjön. [1]

Életszemléletére a legnagyobb hatással keresztény nevelése és iskolái voltak. 1992 augusztusától a Magyar Demokrata Fórum tagja lett, majd 1993-ban az országos gyűlésen beválasztották a párt elnökségébe, így az MDF alelnöke lett. 1994 júniusában mondott le erről a tisztségéről. [3]

Megbízást vállalt a rendszerváltás első kormányában, ahol először (1990. május 30-tól 1990. július 23-ig) a Miniszterelnöki Hivatalban a politikai államtitkári feladatokat látta el. Ezt követően tárca nélküli miniszterként felügyelte a polgári titkosszolgálatokat, irányította a kémelhárítás és a hírszerzés újjászervezését a Magyar Köztársaság Információs Hivatalban, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalának az élén. Az Antall-kormány 1990 decemberi átalakításakor Horváth Balázs belügyminiszter utódja lett. 1992-ben belépett az MDF-be, majd belügyminiszterként vette át a miniszterelnöki feladatokat Antall József 1993. december 13-án bekövetkezett halálakor. Ezt követően az országgyűlés miniszterelnökké választotta, így megalakult a Boross-kormány. [5]

Első beszédét az Antall József nevével fémjelzett programra alapozta, mivel az antalli örökség továbbvivőjének tekintette magát. Többször kijelentette, hogy a gazdasági bajok orvoslása, a bűnözés visszaszorítása, a környezetszennyezés megakadályozása szilárd államot és dönteni tudó kormányzati hatalmat követel. Kormányát 1994. július 15-ig, a Horn-kormány megalakulásáig vezette. [1]

Az MDF 1994-es választási kudarcát követően megtartotta országgyűlési képviselői mandátumát. 1994-től 1998-ig a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, majd a Gazdasági bizottság tagja volt. Az MDF pártszakadását követően az anyapártban maradt, de lemondott bizottsági tagságáról. Az MDF alelnöke volt 1993 és 1995, illetve 1996 és 1999 között. Az 1998-as országgyűlési választásokon nem jutott mandátumhoz, de nem vonult vissza a politikától, hanem Orbán Viktor miniszterelnök meghívására tanácsadói feladatokat látott el. A 2006-os országgyűlési választásokon pártja Pest megyei listáját vezette és újból bejutott az Országgyűlésbe, május 30-tól pedig a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett. [5]

Bár nyilvánosan keveset szerepelt a politikai közéletben, Boross Pétert sokáig a Magyar Demokrata Fórum legbefolyásosabb politikusai között emlegették, ugyanis 2002 óta a Dávid Ibolya által fémjelzett centralista irányvonal legfőbb támogatói közé tartozik. Kommunikációjában általában a két szembenálló politikai párt harcából kimaradó politikusként lép fel. [5]

2009. február 1-jei hatállyal lemondott parlamenti mandátumáról, majd ugyanebben az évben június 13-án levélben jelezte a pártvezetésnek, hogy szakít velük az általa immár vállalhatatlannak tartott politikai irányvonal miatt. [2][6]

Forrás:

[1] http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/b001.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Boross_P%C3%A9ter
[3] http://part.mdf.hu/index.php?akt_menu=881&amn=ftag&ft=boross
[4] http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=45044
[5] http://www.reakcio.hu/mediawiki/index.php?title=Boross_P%C3%A9ter#.C3.89let.C3.BAt
[6] http://index.hu/belfold/2009/06/18/boross_peter_szerint_vallalhatatlan_az_mdf/



Vissza