II. Lajos (1516 - 1526)

II. Lajos II. Lajos Prágában született 1506. július 11-én. Édesapja II. Ulászló király, édesanyja Foix Anna, Candale grófnője volt. Lajos volt a második magyar király a Jagelló-házból. [1]

1515-ben II. Ulászló, Habsburg Miksa és I. Zsigmond bécsi királytalálkozóján a 9 éves Lajos trónutódlásáról egyeztek meg a felek. [1]

1516. március 13-án meghalt II. Ulászló. A magyar nemesség korábban ugyan fogadkozott, hogy többé nem választ meg királynak mást, mint magyar embert, Ulászló fia mégis megörökölhette a trónt. A 10 éves Lajost az áprilisi országgyűlés nagykorúvá nyilvánította és megkoronázta. [1]

II. Lajos korántsem volt annyira tehetetlen uralkodó, mint apja, II. Ulászló. Igyekezett megerősíteni hatalmát, s külföldi szövetségeseket is keresett. 1521. január 13-án feleségül vette V. Károly német-római császár leánytestvérét, Máriát. A házasságtól a törökök ellen bevethető fegyveres és pénzbeli segítséget remélt. [1]

A törökök 1521-ben bevették a legfontosabb magyar végvárat, Nándorfehérvárt. Ezután sikerült még kisebb-nagyobb győzelmeket aratni a törökök felett, de nem volt pénz a hadi kiadásokra, így a határok tartós védelmét nem lehetett hatékonyan biztosítani. [1]

1522 februárjától 1523 májusáig Lajos Csehországban tartózkodott, hogy rendezze az ottani ügyeket, és a törökök ellen harchoz segítséget szerezzen. 1523. május 4-én országgyűlést hívott össze Budára, ahol leváltotta Báthorit nádori méltóságáról, Szapolyaitól pedig visszakövetelte a királyi zálogbirtokokat. A német, főleg lutheránus befolyás erősödött az udvarban. [1]

1523. október-decemberben csúcstalálkozóra került sor Bécsújhelyen II. Lajos király, Ferdinánd főherceg, Krzysztof Szydłowiecki lengyel kancellár, a cseh főurak és a pápai, valamint a moldvai követek részvételével. Megtárgyalták azokat az erkölcsi kifogásokat is, amelyek Lajos király magatartására vonatkoztak. Felrótták neki például, hogy kamarásai előtt mezítelenül mutatkozik, emellett tékozlóan és könnyelműen költekezik, és súlyos felelősség terheli személyes tekintélyének csökkenéséért. [1]

Az 1525. május 7-i országgyűlésen a rendek követelték Lajostól a Fuggerek (Európa egyik leggazdagabb családja) kiűzését, és Szerencsés Imre alkincstárnok leváltását is. Ezeknek a követeléseknek végül nem tett eleget, sőt az 1525. július 3-ai hatvani országgyűlés már felmentette Szerencsés Imrét minden korábbi vád alól. [1]

Tomori Pál már 1525 őszén értesült arról, hogy a következő évben a szultán hadjáratot készít elő Magyarország ellen, mégsem történt semmi a védelem megerősítése érdekében. 1526 tavaszán, amikor a törökök csakugyan megindultak, sebtében kellett a magyar hadat összeszedni. Tomori javasolta, hogy a Száva, majd ennek átlépése után a Dráva mocsarainál állítsák meg az ellenséget, de ezzel elkéstek. [1]

Lajos király – mindössze 20 évesen – nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor felvállalta a csatát Mohácsnál, a túlerőben lévő törökökkel szemben. A vesztes csata után a király – menekülés közben – a Csele-patakba fulladt (1526. augusztus 29.). Más vélemények szerint viszont meggyilkolták. Holttestét Szapolyai János megkerestette, Székesfehérvárra vitette, majd a királyi kápolnában eltemettette. [1]

Lajos király trónjának örököseként ketten is felléptek: Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg, cseh király és Szapolyai János erdélyi vajda. Néhány hónapon belül mindkettőjüket magyar királlyá koronázták, az őket támogató bárói csoportok és egyházi főméltóságok segítségével. A mohácsi csatát követő évtizedben a két király egymással harcolt a főhatalomért, Magyarország pedig két részre szakadt. Ferdinándot bátyja, Károly császár támogatta, János király viszont a török szultán segítségét vette igénybe. Szapolyai János halála után I. Szulejmán szultán elfoglalta Buda várát, ss megkezdődött Magyarország három részre szakadása: nyugati részén a Habsburgok rendezkedtek be, középső részét a törökök néhány évvel később teljesen megszállták, majd az Oszmán Birodalom tartományává tették (budai vilajet). A keleti területeken az Erdélyi Fejedelemség szerveződött meg, török hűbéresség alatt. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Lajos



Vissza