|
I. Béla király és Richeza lengyel hercegnő fia. Atyjának lengyelországi tartózkodása idején, 1040 környékén született. Lengyelországból apjával együtt 1048-ban tért haza. [1]
1057-ben öccsével, Lászlóval együtt belenyugodott unokaöccsének, Salamonnak megkoronázásába. [1]
1059-ben, a tiszavárkonyi palotacsíny után atyjával együtt Lengyelországba menekült, s az onnan hozott hadakkal vett részt a polgárháborúkban, melyek után 1061-ben I. Béla néven atyját ültették trónra. [1]
1063-ban I. Béla halála után testvéreivel, Lászlóval és Lamberttel együtt ismét Salamont ismerte el királyának. Ezt meg is erősítették 1064. június 20-án, a győri békében. [1]
Géza visszanyerte atyja hercegségét, s Pécsett április 11-én maga tette a húsvéti koronát Salamon fejére. Hősiesen harcolt a besenyők és bizánciak ellen folytatott háborúkban, s 1071-ben, Nándorfehérvárnál Niketász görögjei nem a király, hanem az ő pártfogásába ajánlották magukat. [1]
Géza 1072-ben, mikor a bizánciak csellel visszavették Nándorfehérvárt, elkísérte ugyan a királyt a niši hadjáratra, a Szerrémségbe azonban már nem követte, hanem hazasietett hercegségébe, ahol előkészületeket tett a polgárháborúra, melyet kikerülni nem tudott. [1]
1073-ra tizenhat püspök hosszas fáradozása kellett ahhoz, hogy Géza és Salamon az esztergomi szigeten kibéküljön. Az egyezség azonban törékenynek bizonyult, így újból küszöbön állt a háború; később mégis újabb fegyverszünetet kötöttek 1073. november 11-én, ami egészen 1074. április 24-ig tartott. Salamon – német tanácsosai javaslatára – végleg el akarta zavarni Gézát, kihasználva, hogy László Oroszországban, Lambert pedig Lengyelországban tartózkodott. [1][2]
1074. február 26-án Salamon király a Tisza melletti kemeji részeken győzelmet aratott Géza herceg felett. 1074. március 14-én azonban Géza és László egyesült serege legyőzte Salamon királyt a Pest megyei Mogyoródnál vívott csatában; Salamon király hatalma Pozsony és Moson vidékére korlátozódott. [3]
1074. március 14. után trónra lépett I. Géza király. Hívei unszolására foglalta el a trónt, s királynak is nevezte magát, de még mindig nem koronázatta meg magát – annak ellenére sem, hogy 1075-ben VII. Dukász Mihály koronát küldött neki, elismerve nándorfehérvári érdemeit. [1] [3]
1074 őszén IV. Henrik német király Salamon támogatására hadjáratot vezetett Magyarországra, de sikertelenül. [3]
VII. Gergely pápa Gézát az ország függetlenségének védelmére buzdította, IV. Henrikre pedig 1076. február 22-én kimondta az átkot. Géza ekkor Vácott székesegyházat, Mogyoródon emléktemplomot, Garam-Szent-Benedeken pedig apátságot alapított. [1]
1076 karácsonyán a szekszárdi templomban meghallgatott nagymise után Géza sírva jelentette ki, hogy lemond a trónról – erről azonban a magyarok hallani sem akartak; nem fogadták el királynak Salamont akkor sem, amikor Géza 1077. április 25-én meghalt, hanem Gézának öccsét, Lászlót emelték trónra. [1]
A váci Boldogságos Szűzről elnevezett székesegyházban temették el.
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._G%C3%A9za
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Salamon_magyar_kir%C3%A1ly
[3] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido2.htm
|
Ahogy közeledik a történelem érettségi, sokan döbbennek rá, hogy nem készültek fel eléggé az esszéírás feladatra. Módszertani útmutatónkban kitérünk a történet térbeli és időbeli elhelyezésére, a források elemzésére és az eseményeket alakító tényezőkre is.
