Arcok > Történelmi arcok > Isoroku Yamamoto (1884 - 1943)

Isoroku Yamamoto 1884. április 4-én Isoroku Takano néven született Nagaokanban. Apja egy alacsonyrangú szamuráj volt, Sadayoshi Takano. Isoroku nevének jelentése 56-ot jelent – azért kapta ezt a nevet, mert mikor megszületett, apja 56 éves volt. [1]

17 évesen beiratkozott a Japán Tengerészeti Akadémiára; 1904-ben fejezte be tanulmányait. Diplomázása után egy Nisshin nevű cirkálón szolgált. Részt vett a csuzimai csatában, majd főhadnagyi rangot szerzett. [1] [3]

1907-ben a Torpedóiskola tanfolyamára járt, 1914-től pedig újra a Tengerészeti Főiskolán tanult. 1916-ban a második tengeri flotta vezérkaránál szolgált, majd a hadügyi iroda osztályán dolgozott. [3]

1916-ban adoptálták – egy Yamamoto nevű családhoz került. 1918-ban feleségül vett egy Reiko nevű lányt, akitől négy gyermeke született: két fiú és két lány. [1]

1919-től 1921-ig az Egyesült Államokban tanult, az Amerikai Tengerészeti Főiskolán és a Harvard Egyetemen. Később visszatért Japánba, ahol 1923-ban kapitánnyá léptették elő. 1925-től 1927-ig tengerészeti attasé volt Washingtonban, így részleteiben is megismerte az Egyesült Államok tengerészetét. [1] [2] [3]

1924-ben tengerészeti repülőgép vezetővé specializálódott (korábban lövész volt). Az első bevetése 1928-ban, az Isuzu cirkálón volt. 1929-ben részt vett a londoni tengerészeti konferencián, 1930-ban pedig már ellentengernaggyá léptették elő. [1] [3]

1934-ben részt vett a szintén Londonban tartott leszerelési konferencián, ahol azt kívánta elérni, hogy Japánnak ugyanakkora flottája lehessen, mint az USA-nak. 1936-ban a tengerészeti miniszter helyettese és a légügyi törzs főnöke lett. [3]

1939-től a japán flotta, illetve az egyesített tengeri- és légierő parancsnokává nevezték ki. Felismerte, hogy egy eljövendő háborúban országának nincs esélye szárazföldi seregeivel legyőzni az Egyesült Államokat, ezért azt javasolta, hogy az ellenség flottáját semlegesítsék. Embereit intenzív gyakorlatokra kötelezte. Új hajók készítését támogatta, különösen a repülőgép-hordozók építését, amelyekről úgy gondolta, hogy fontos szerepet játszhatnak majd egy háborúban. [2]

Yamamoto tervezte a Pearl Harbor elleni támadást, valamint a Csendes-óceánon vezetett hadműveleteket is. [7]

A US Navy (az amerikai haditengerészet) csendes-óceáni flottáját a nyugati partról 1940. áprilisában a Hawaii-szigetekre, Pearl Harbor-ba rendelték. Yamamoto tengernagy terve heves ellenállásra talált Japánban, mivel egyetlen, döntő csapással akarta megbénítani az amerikai flottát. Abban mindenki egyetértett, hogy a délnyugati irányú támadás az elsődleges lehetőség, ehhez azonban az amerikai flottát ki kellett iktatni. Yamamoto, tervének sikerre vitele érdekében a flotta hat legjobb hordozóját kívánta felhasználni. A legfontosabb megoldandó probléma a Nagumo tengernagy vezette Csapásmérő Erő észrevétlen eljuttatása Hawaii-hoz és a légitorpedók hatásos bevetése volt. A hajók 1941. november 26-án futottak ki, december 3-án üzemanyagot vettek fel, majd a csata december 7-én reggel 6 óra előtt meg is kezdődött. Minimális veszteségek mellett sikerült elsüllyeszteni az amerikaiak 4 csatahajóját (köztük az azóta emlékművé lett Arizónát), valamint számos kisegítő hajót is. Ennek ellenére a támadás nem tudta elérni a célját, vagyis az amerikai hadiflotta teljes kiiktatását – mindez nagymértékben hozzájárult Japán későbbi vereségéhez. [4]

Ez a csata volt a meghatározó azért, mert ez jelentette magát a japán stratégiát a világháború előtt és alatt, tehát egyetlen döntő csatában vereséget mérni az amerikai flottára, majd békét kötni, hogy Japán szabad kezet kaphasson déli terveihez, melyben az olaj játszotta a legfontosabb szerepet. [4]

1942 tavaszán a mérhetetlenül magabiztos és legyőzhetetlennek hitt japán haderő admirálisa (Indokína, Thaiföld, Szingapúr, az Indonéz-szigetek, Guam, Wake és a Salamon-szigetek elfoglalása után), Isoroku Yamamoto az USA-hoz tartozó Midway-szigeteket szemelte ki célpontként, mivel úgy vélte, hogy a sziget ideális bázis lenne a járőrözésre induló császári repülőgépek számára. A parancsnok ugyanakkor a szigetcsoport ellen irányuló támadással kívánta előcsalni rejtekhelyéről a Pearl Harbornál meggyengített amerikai flottát, hogy döntő csapást mérhessen rá.
A két sereg 1942. június 4-én találkozott egymással. A harcot a hordozókról felszálló repülőgépek döntötték el: az USA egy elvesztett repülőgép-hordózójával és 61 vadászgépével szemben, Japán elvesztette mind a 4 repülőgép-hordózóját (Akagi, Kaga, Hiriju, Sorju) és további 226 vadászgépét is. [5] [6]

Június 5-én hajnalban Yamamoto lemondott a szigetcsoport elleni invázió tervéről, s egyben utasítást adott a visszavonulásra. Yamamoto hátráló csapatait június 6-án tűz alá vették az amerikaiak, s két nehézcirkálójuk közül – Mogami és Mikuma – az utóbbi végzetes találatot kapott. [5]

Ezzel a csatával a háború eseményeink folyása a csendes-óceáni fronton megfordult: Japán védekezni kényszerült, míg az Egyesült Államok támadott. Az ütközet értékes tapasztalatokhoz juttatta az amerikaiakat a repülőgép-hordozókkal vívott csatákkal kapcsolatban. [6]

1943. áprilisában az amerikaiak egy dekódolt távirat nyomán tudomást szereztek Yamamoto egyik utazásáról, ezért április 18-án vadászgépeket küldtek ellene, amelyek Bougainville szigetének közelében lelőtték a gépét, ő pedig életét vesztette. [7]

Forrás:

[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Isoroku_Yamamoto
[2] http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/who/jamamoto.html
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Jamamoto_Iszoroku
[4] http://www.vilaghaborus.lapok.hu/keret.cgi?/Csendeso3.htm
[5] http://www.mszp007.hu/modules.php?name=Sections&op=printpage&artid=1809
[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/Midwayi_csata
[7] http://hu.pandapedia.com/wiki/Jamamoto



Vissza