Arcok > Történelmi arcok > Theodor Herzl (1860 - 1904)

Theodor Herzl Politikus és író, a zsidó állam megálmodója, a cionista mozgalom alapítója. Herzl Tivadar 1860. május 2-án született Magyarországon, Pesten, a Dohány utcában. Családja a hagyományos zsidó neveltetéshez ragaszkodott, édesanyja azonban viszonylag szabad szellemben nevelte. [1] [2]

A család 1878-ban Bécsbe költözött, ahol Herzl jogi egyetemet végzett. Író, valamint újságíró lett, majd a Neue Freie liberális újságnál helyezkedett el. [1]

A Bécsi Egyetemen társadalmi problémaként élte meg az antiszemitizmust. 1894-ben megjelent „A gettó” című drámája; remélte, hogy a zsidók és keresztények között kialakuló vitában megoldást találhatnak a kölcsönös tisztelet és tolerancia elvei alapján. [1]

1894-ben, a francia hadseregben árulással vádoltak egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust. Akkoriban az antiszemita légkör jellemző volt a francia felvilágosodás és forradalom hazájában, így "halál a zsidókra" kiáltásokkal fogadta a tömeg az ítéletet. Herzl arra a következtetésre jutott, hogy az egyetlen megoldás az lehet, ha a zsidók együttesen egy olyan földre költöznek, melyet magukénak mondhatnak. A Dreyfus-ügy nagy hatással volt Herzlre, hiszen már kialakulóban volt benne a cionizmus ideája. [1]

Herzl Tivadar úgy látta, hogy a zsidógyűlölet a társadalom megváltoztathatatlan tényezője, melyet az asszimiláció nem oldhat meg. Folyamatosan a zsidó nép szuverenitásáról elmélkedett, amelynek eredménye az 1896-ban kiadott „A zsidó állam” című műve lett. Herzl szerint a zsidók problémája nemzeti szintű volt, ezért egy egységes zsidó állam létrehozása lehet az egyedüli cél, a nagyhatalmak beleegyezésével. Mindezek alapját részvényesek által létrehozott tőke képezte, ami a Cionista Szervezet nevet kapta. [1]

Herzl a zsidó államot semleges, békeszerető és világi jellegű országként szerette volna látni. Részletesen leírta, hogyan képzeli el a jövőbeni állam politikai berendezkedését, a bevándorlást, a finanszírozást, a diplomáciai kapcsolatokat, a törvényeket, valamint az állam és a vallás viszonyát. [1]

Habár a vezetőket kevéssé győzték meg Herzl elképzelései, Európa zsidósága lelkesen fogadta azokat. Sok gazdag zsidó férfit is megpróbált meggyőzni, mint Hirsch báró, vagy Rothschild báró, de mindhiába, így Herzl a nép felé fordult, aminek az első eredménye az 1897-ben megrendezett első cionista kongresszus volt, a svájci Bázelben. Ez a kongresszus volt a zsidók első "nemzetközi" összejövetele. Itt a képviselők a következő elhatározásra jutottak: "A cionizmus olyan otthont akar teremteni a zsidó népnek Palesztinában, amely a törvény védelme alatt áll." [1]

A kongresszuson létrehozták a Cionista Világszervezetet, melynek első elnökévé Herzl Tivadart választották. 1897 és 1902 között létrehozták a Zsidó Nemzeti Alapot, és a mozgalom újságját, a Die Welt-et. [1]

Herzl rájött, hogy a nagyhatalmak támogatása nélkül nem valósulhatnak meg elképzelései a Szentföldön, ezért 1896-tól 1901-ig a németek és a törökök segítségét próbálta megszerezni. Igyekezett rábírni a török szultánt, hogy adjon ki egy chartát a zsidó állam Erec Izraelben (Palesztina) való megalapításáról. [1]

1902-1904 között a britekkel tárgyalt arról, hogy a zsidó államot Cipruson, esetleg a Sínai-félszigeten alapítanák meg. Az egyetlen ajánlat, amit a britektől kapott, azonban az volt, hogy a zsidók létrehozhatnak egy független államot a kelet-afrikai Ugandában. [1]

Herzl 1903-ban Oroszországba látogatott, ahol az ottani zsidóság szorongatott állapota, valamint a kisinyovi pogrom hatásai mély benyomást tettek rá. Az orosz kormány segítségét kérte, hogy az orosz zsidókat át tudják telepíteni Erec Izraelbe. [1]

1903-ban a hatodik cionista kongresszuson Herzl előterjesztette a britek ajánlatát, melyet heves tiltakozások, és hatalmas felháborodás övezett – a szervezet pedig majdnem feloszlott. 1905-ben végleg elutasították az ugandai elképzelést. [1]

Herzl Tivadar azonban ezt a kongresszusi döntést már nem érhette meg. 1904. június 3-án Bécsben, tüdőgyulladás és szívelégtelenség miatt elhunyt. A betegség legfőképp a Szentföldön hatalmasodott el rajta: alighogy partra szállt Jaffában, erős láz kezdte el kínozni, amely legyengítette a szívét. Herzl földi maradványait – végakaratának megfelelően – az állam megalapítása után, 1949-ben szállították Izraelbe. Nevét egy város is őrzi, Herclija, az egyik legfejlettebb város Izraelben. [1]

Forrás:

[1] http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=46302
[2] http://www.posta.hu/object.288058e9-dcf6-4bc6-b558-72299a011883.ivy



Vissza