Arcok > Történelmi arcok > Nyikolaj Buharin (1888 - 1938)

Nyikolaj Buharin 1888. október 9-én született Moszkvában. Apja Ivan Gaurilovics számtantanár, anyja pedig Ljubov Ivanova, aki írást és olvasást oktatott. 1893-ban a család Besszarábiába (ma Moldovai Köztársaság) költözött, majd 1897-ben visszatértek Moszkvába. Buharin itt kezdte meg tanulmányait. Mindig is jó tanuló volt, bár a gimnáziumban kissé hanyagabbnak bizonyult, ami viszont osztályzatain egyáltalán nem látszott meg. Gimnáziumi évei alatt vált szenvedélyévé az olvasás – Piszarjev írásai voltak rá nagy hatással. [1]

1901-1902 között tagja lett egy eszerekből, vagyis szociálforradalmárokból és szociáldemokratákból álló szervezetnek. Kezdetben nem vonzotta annyira ez a világ, a gazdasági elméletek tanulmányozását sem kedvelte, később azonban így szólt erről az időszakról:
„Belecsöppentem a marxista elméletbe, megéreztem struktúrájának különös logikáját…” [1] [2]

Az 1905-ös forradalom idején részt vett az összes nagygyűlésen és felvonuláson. A harcok idején sok hozzá hasonló radikális diákkal együtt a tilalom ellenére is kiszökött az utcákra, hogy részt vegyen a csatában és segítsen a sebesülteken. [1]

1906-ban belépett az Oroszországi Szociáldemokraták Munkapártjába. Érettségi vizsgái idején Ilja Ehrenburggal sztrájkokat szervezett Szladkov kárpitos üzemében. Középiskolai tanulmányai befejeztével közgazdaságtan hallgató lett. Egyetemi évei alatt főleg illegális találkozókat bonyolított le, és olykor elméleti rajtaütéseket is végrehajtott egy-egy liberális professzor szemináriumán. [1]

Nagy dilemmája volt, hogy az eszerek, vagy a mensevik és bolsevik szárnyra bomlott szociáldemokraták programját fogadja-e el. Végül 1908-ban a bolsevik szárny moszkvai bizottságának tagja lett. Buharin egyre mélyebben belefolyt a politikai életbe, aminek következtében 1911-ben le is tartóztatták, majd a Fehér-tenger melletti Onyega-vidékre deportálták. [1]

Nem sokkal később azonban Nyugat-Európába szökött és Krakkóban Leninnel találkozott (1912), s hozzá is láttak a Pravda, a párt akkori lapjának szerkesztéséhez. [1]

1916. októberében New Yorkba utazott, s a Novij Mir leninista újság szerkesztője lett. Az 1917-es cári rendszer elleni februári forradalom után visszatért Oroszországba. Pártja beválasztotta a központi bizottságba, s miután a bolsevikok magukhoz ragadták a hatalmat, ő lett a Pravda főszerkesztője. [2]

1918-ban egy időre lemondott a főszerkesztői pozícióról és a baloldali kommunisták vezetője lett. Nem értett egyet Lenin a breszt-litovszki-békére (1918. március 3.) vonatkozó ajánlatával, amelynek segítségével Oroszország kiléphetett volna az első világháborúból. Szerinte inkább egy egész Európára kiterjedő kommunista forradalommá kellett volna formálni a háborút. [2] [3]

1919-ben a kommunista végrehajtó bizottság tagja lett, s több elméleti, gazdaságtani művet is publikált, mint: „Az átmeneti időszak gazdaságtana”, „A kommunizmus abc-je”, „A történelmi materializmus elmélete”. [2]

Lenin halála után a Politikai iroda tagja lett (Politbüro). Meggyőződéssel támogatatta Lenin gazdaságpolitikáját, az 1921-1925 között alkalmazott NEP-et (Novaja Ekonomicseszkaja Polityika – Új Gazdasági Politika), ami ellenezte a gyors iparosítást és a mezőgazdaság kollektivizálásának beindítását. Buharin egy időre Sztálin szövetségesévé vált. [2]

1926-ban a Komintern (Kommunista Internacionálé) elnöke lett. 1928-ban Sztálin ellentétes álláspontra helyezkedett a kollektivizálás kérdésében, ezért Buharint vádolta ellenkezéssel. [2] [3]

1929-ben elvesztette elnöki posztját a Kominternnél, a Politbüro-ból pedig kizárták. Rákényszerült nézetei megtagadására, hiszen csak ilyen áron sikerült visszaszereznie párttisztségét, s korábbi hatalma már csak álom maradt. [2]

1936-ban részt vett az új szovjet alkotmány kidolgozásában. 1937-ben titokban letartóztatták és „trockistának” minősítve kizárták a kommunista pártból. [2]

1938. márciusában ő volt a fővádlott a tisztogatás utolsó nyilvános tárgyalásán: ellenforradalmi tevékenység és kémkedés vádjával elítélték és 1938. március 14-én kivégezték. [2]

Forrás:

[1] Huszadik Század, Kun Miklós – Buharin
[2] Britannica Hungarica 6 – Kabul Körmend
[3] http://en.wikipedia.org/wiki/Buharin



Vissza