Arcok > Történelmi arcok > Thomas Jefferson (1743 - 1826)

Amerikai államférfi és filozófus, a polgári demokratizmus előfutára és egyik nagy képviselője, az Egyesült Államok harmadik elnöke. [3]

Thomas Jefferson 1743. április 13-án egy jómódú családba született Virginia államban. Apja Peter Jefferson, ültetvényes és közvélemény-kutató volt. A család már generációk óta Virginia területén élt. [1]

1757-ben apja meghalt, s ő húsz négyzetkilométernyi földet örökölt. Mivel kiváló építész volt, itt tervezte meg saját házát, a Monti­cellot. [1] [2]

1752-ben kezdte meg tanulmányait egy helyi iskolában, de apja halála miatt egy másik iskolában tanult tovább (1757-1760). Az új intézményben főleg történelemmel és természettudományokkal foglalkozott, illetve latin, görög és francia nyelvet tanult. [1]

A College of William an Mary-ben folytatta tanulmányait, ahol filozófiát, metafizikát és jogot hallgatott. Itt ismerkedett meg John Locke-kal, Francis Baconnal, illetve Sir Issac Newtonnal, a kor híres brit empiristáival. 1762-ben a legmagasabb szintű ösztöndíjjal végzett. [1]

1772-ben feleségül vette az özvegy Martha Wayles Skeltont. Felesége tíz év múlva meghalt, ám ez idő alatt hat gyermeket szült. Gyermekei közül azonban csak egy élte túl őt: Martha Jefferson Randolph. [1]

1776-ban Jefferson alkotta meg az amerikai függetlenségi nyilatkozatot, mely számos amerikai ideológia és politikai irányzat alapja lett. A nyilatkozat szövege egyszerű, világos és félreérthetetlen volt; intézményesen biztosította azt az életformát, amelyet a pionírok megszoktak és megszerettek: az élethez s a szabadsághoz való jogot, valamint boldogsághoz való jogot ígért. Jefferson szerint az embernek vannak bizonyos "elidegeníthetetlen jogai", köztük az önrendelkezés és a szabad gondolkodás. Nagy gondot fordított arra, hogy kifejtse, mit is ért a szabadság és a szabad gondolkodás fogalmak alatt. [1][2][4]

"Mi tehát az Amerikai Egyesült Államok Képviselői, Általános Kongresszusba Összegyűlve, e Gyarmatok becsületes Népe Nevében és Felhatalmazása alapján, ünnepélyesen kinyilvánítjuk és kihirdetjük, hogy ezek az Egyesült Gyarmatok immár természetüknek és joguknál fogva, Szabad és Független Államok..." [4]

Ilyen, és hasonló szavakkal nyerte el Thomas Jefferson népszerűségét és elismertségét az Amerikai nép szemében.
Politikai életét Virginia állam kormányzójaként folytatta 1779 és 1781 között. 1785-től 1789-ig Franciaországban tartózkodott, visszatérésekor pedig Washington elnök oldalán volt külügyminiszter, emellett 1785–1793-ig az Egyesült Államok párizsi követeként dolgozott. [1][2]

Rokonszenvezett a francia forradalom eszméivel. Az 1793-ban kitört, Franciaország és Nagy-Britannia közt zajló háborúban Jefferson a franciák oldalára állt, a Jay-egyezmény azonban kimondta, hogy háború esetén az Amerikai Egyesült Államoknak kötelességük a briteket támogatni. Jefferson ekkor egy időre visszavonult a politikai élettől. [1][2]

Már 1796-ban majdnem elnökké választották, de John Adams idején (1797-1801) még be kellett érnie az alelnöki tisztséggel. Ekkor írta meg az "Útmutató a parlamenti gyakorlathoz" c. írását, amit mind a mai napig használnak. [1][2]

Mivel alelnöksége alatt sok mindennel nem értett egyet – többek között az Idegen és lázadási törvénnyel, valamint a legtöbb új adóval, melyet Adams vezetett be –, ezért 1800-ban bejelentette, hogy Madisonnal új pártot alapít Demokrata-Republikánus párt néven, s annak első elnökeként (négy volt) indul az elnöki választáson. [1][2]

A választások döntetlennel végződtek, azonban a képviselőházi szavazás alapján Jefferson lett az Egyesült Államok harmadik elnöke, s egyben az első, aki a Demokrata-Republikánus Párttal nyert. [1][2]

Jefferson elnöksége 1801-től 1809-ig tartott. Elnökként visszafogta a költségvetést és csök­kentette az államadósságot, továbbá igyekezett az országot távol tartani a napóleoni háborúktól. Tizenöt millió dollárért megvásárolta Franciaországtól Louisiana területét, mely az észak-amerikai kontinens közepén helyezkedik el. Betiltotta a rabszolga-behozatalt. Elnöksége alatt mindössze két beszédet tartott. 1807-ben embargót vezetett be Franciaországgal és Angliával szemben, megtiltva mindennemű árukivitelt ezekbe az országokba – döntése igen népszerűtlenné tette. [1][2]

1814-ben, miután a britek felperzselték Washington D.C.-t, s annak részeként a Kongresszusi könyvtárat, felajánlotta saját, 6487 kötetből álló könyvtárát az újjáépülő könyvtár számára. Ezt a Kongresszus nagy többséggel támogatta, s költségtérítés gyanánt 23.950 korabeli dollárt ítélt meg számára. [5]

Elnöksége után alapította meg a Virginiai Egyetemet (1819), ami a világtörténelem első, nem egyházi irányítás alatt álló felsőoktatási intézménye lett. [1]

1826. július 4-én halt meg, a függetlenségi nyilatkozat kiadásának ötvenedik évfordulóján. Ugyanezen a napon halt meg John Adams is. Monticello-i birtokán temették el egy koporsóban. A sírfeliratot saját maga írta korábban:

"Itt nyugszik
Thomas Jefferson,
a Függetlenségi nyilatkozat alkotója,
a virginiai vallástörvény szerzője
és a Virginiai Egyetem alapítója."

Thomas Jefferson halála után sem süllyedt a feledés homályába, ugyanis az ő arca díszíti az amerikai 2 dolláros bankjegyet, illetve az ő vésett portréja látható a Mount Rushmore hegy oldalában, másik három elnök társaságában. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Thomas_Jefferson
[2] http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/angl/thomas_jefferson.htm
[3] Szabolcs Ottó és Závodszky Géza: Ki Kicsoda a világtörténelemben (216-217 oldal)
[4] http://mek.oszk.hu/02200/02256/02256.htm
[5] http://en.wikipedia.org/wiki/Thomas_Jefferson