Arcok > Történelmi arcok > Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894 - 1971)

Nyikita Szergejevics Hruscsov Szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után a Szovjetunió elsőszámú vezetője. [1]

1894. április 17-én született egy Kalinkova nevű faluban, a cári Oroszország részét képező Ukrajnában. Apja Szergej Nikanorovics Hruscsov földműves, anyja Aksinia Ivanovna Hruscsov. Csak egy testvére volt, húga, Irana. Mindössze két évig járt iskolába. [3]

Először különféle gyárakban, bányákban dolgozott, majd amikor kitört az első világháború, szakszervezeti botrányokba keveredett. 1917-től a vörös hadseregben harcolt. [3]

1918-ban lépett be a kommunista pártba, majd 1918-tól 1921-ig az orosz polgárháborúban vett részt, később pedig a harcok elültével műszaki főiskolára iratkozott be a doni medencében, de tanulmányait nem fejezte be. [1] [2]

1924-től pártmunkás lett Ukrajnában. 1931-ben Moszkvába ment, és 1934-től 1938-ig a moszkvai városi, majd a területi pártbizottság első titkára lett. 1938 és 1949 között az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának vezető titkáraként dolgozott. [2] [3]

1941-ben Hruscsov igyekezett megszervezni Ukrajna védelmét az előrenyomuló német hadsereggel szemben, de sikertelenek voltak erőfeszítései, ezért visszahívták Kijevből. A sztálingrádi csata idején mint politikai népbiztos működött (1942-1943), majd 1944 és 1947 között az ukrán kormány elnöke lett. [3]

1934-től 1966-ig az SZKP Központi Bizottságának, 1939-től a Politbüro tagja, 1939-től 1964-ig pedig az elnökség tagja volt. Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig az SZKP KB (Szovjetunió Kommunista Pártja – Központi Bizottság) első titkári pozícióját töltötte be. [2] [3]

1953-ra Hruscsov lelkes sztálinistává vált, vakul betartva Sztálin minden előírását. Ennek ellenére a Sztálin által utódnak jelölt Nyikita Hruscsov a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán elítélte Sztálin bűneit, majd meghirdette a békés együttélés politikáját, amely részeként engedélyezte, hogy egyes államok ne legyenek kommunisták. Ennek keretében rendezte a Szovjetunió viszonyát a szintén kommunista, de Moszkva elsőségét el nem ismerő titói Jugoszláviával, valamint látogatást tett 1959-ben az Egyesült Államokban is. [3] [5]

Hruscsov és Kennedy 1961. júniusi bécsi találkozója után a szovjet vezető azzal a meggyőződéssel távozott, hogy Kennedy gyenge elnök. Részben ennek az eredménye, hogy 1961. augusztusában utasítást adott a berlini fal felhúzására és nukleáris fegyverek telepítésére Kubában. [4]

1961. októberében az amerikaiak által készített légi felvételeken láthatók voltak a már telepített és úton lévő szovjet rakéták is, melyekkel lehetséges lett volna lecsapni a fontosabb amerikai városokra. [4]

Kennedy erélyesen, de visszafogottan reagált. Mivel az összes szóban forgó rakéta megsemmisítését a katonai vezetés nem tudta biztosítani, az elnök elutasította a Kuba elleni légicsapásra irányuló követeléseket, s helyette a tengeri blokád mellett döntött. [4]

A szuperhatalmak két héten át néztek farkasszemet egymással. Végül Hruscsov kénytelen volt utasítást adni a leszerelésre, de cserébe megígértette az amerikaiakkal, hogy ők is kivonják csapataikat Törökországból (ami később nem valósult meg), s nem szállják meg a szigetországot. Ezzel véget ért a világot kis híján atomháborúba sodró Kubai-rakétaválság. [4]

Hruscsov 1959-ben hazatérve az Egyesült Államokban tett látogatásáról azt ígérte, hogy a kommunizmus 1981-re az anyagi javak ugyanolyan bőségét fogja majd nyújtani, mint a kapitalizmus. [4]

A szovjet vezető gazdasági reformtervei azonban meghiúsultak, a termékenység pedig a következő három évtized alatt mind jobban elmaradt a Nyugatétól. A szibériai új földek feltörésére tett kísérletek oda vezettek, hogy a Szovjetunió kénytelen volt amerikai gabonát importálni. Miközben a Nyugat gazdasági fejlődése felgyorsult, a keleti tömb országainak fejlődése megrekedt. [4]

1964-ben pártbeli elvtársai eltávolították Hruscsovot a hatalomból, hogy helyére Leonyid Iljics Brezsnyevet ültessék. Élete utolsó hét évét házőrizetben töltötte, nyugdíjasként. 1971. szeptember 11-én halt meg moszkvai otthonában. [2] [3]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyikita_Szergejevics_Hruscsov
[2] http://mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/kislex/biograf/hruscsov.htm
[3] http://en.wikipedia.org/wiki/Nikita_Khrushchev
[4] Reader’s Digest Válogatás: Mikor, hol, miért és hogyan történt c. könyv.
[5] http://hu.wikipedia.org/wiki/Hidegh%C3%A1bor%C3%BA



Vissza