Középiskola > Műelemzések > Babits Mihály, Jónás könyve és a Bibliai Jónás könyve összehasonlítása

Mindkét mű alapja, hogy Isten észlelte a ninivei emberek bűnös, vétkes életét. Megkívánván menteni őket az örökkárhozattól, oda küldi egy hívő emberét, Jónást. „Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagy városba. Hirdesd nekik, hogy a gonoszsága színem elé jutott.”- mondta az Úr Jónásnak, hogy a bűnös város embereit térítse, és ezáltal mentse meg.

Ám Jónás úgy gondolja, hogy nem érdemli meg a város a bűnbocsánatot. Jónás tulajdonképpen „irigykedett” a városra. Hiszen, ha ő elmegy oda és prédikál, és megtér a város, 40 nap böjt után ők is a mennyországba kerülhetnek, pedig eddig isten nélkül éltek. Ezzel szemben Jónás végig követte az Úr parancsát, és ő „egész életi munkája után” kerülhet majd a paradicsomba.

Ezért támadhatott Jónásnak az a módfelett érdekes ötlete, hogy egy hajó segítségével megszökik az Úr elöl. Tarsisba tartó hajóra szállt, ám nagy vihar támadt a tengeren. Minkét műben Jónás ekkor lemegy a hajófenékre, és álomba merül. Babits versében Jónás a hajó fenekén akar megfulladni, és az akarja, hogy ott hagyják, de a kapitány kidobatja a tengerbe, mert biztos benne hogy ő miatta van a veszedelem. Ezzel szemben a biblia történetben a legénység imádkozik, mert érezték vesztüket, majd „sorsot vetettek és a sors Jónásra esett”. De itt Jónás maga mondta, hogy ha tengerbe vetik őt, megmenekülhetnek. Így is tettek.

Minkét műben ezek után Jónás egy cethal gyomrába kerül és három nap és három éjjel, megbánja bűneit imáiban, hogy Isten akarata ellenére próbált cselekedni. Az úr meghallgatva Jónást újra esélyt adott neki és a cethalat a partra vezérelte, hogy Jónást kitegye.

A két mű legnagyobb különbségét talán itt mutathatjuk meg leginkább, mert itt a legszembeszökőbb. A babitsi szatirikus előadása szemben a biblikus szárazabb anyaggal. Babitsnál „Ekkor nagyot ficánkolt a Cethal, Jónás meg visszaugrott dupla talppal. S új fájdalom vett mindkettőn hatalmat: a hal Jónásnak fájt, Jónás a halnak.”, olvashatjuk, míg a biblikus forrás nem foglalkozik ennek a helyzetnek az érzékeltetésével, illetve csak a végét jellemzi: „… és az kivetette Jónást a szárazra.” gondolattal elintézte a három napos ott létet.

Jónás felismerve hiábavalóságát hogy az úr akarata ellen küzdjön, elindult Ninivébe, hogy a parancsot teljesítse.

A két műt elemezve itt értünk el a második és egyben a talán legfontosabb tartalmi különbséghez. Babitsnál a Ninivébe vonuló Jónást nem igazán vették komolyan, se első, se másod nap, és harmad nap, mikor az uralkodóhoz került, ott is bohócnak tekintették „Jónást meg egy cifra oszlop tetejébe tették, hogy szónokoljon és jövendölje végét a világnak.”

Míg a biblia műben már az első naptól sikeres volt Jónás figyelmeztetése „Ninive lakói hittek az istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsik egyaránt zsákruhát öltöttek.”

Minkét műben Jónás háromszor prédikál, de csak a bibliai műben hallgatták meg igazán. Viszont minkét műben prédikációja után Jónás dühösen kirohant a városból, gondolván ő mindent megtett, amit az Úr elvárhatott tőle és Ninive a megérdemelt sorsára fog jutni.

Babits részletesen leírja, érzékelteti Jónás kirohanását a városból. „… leugrott, és az örökön keresztül kitört, s a termen át, a szoborerdőn, csarnokon, folyosókon és kerten, tavat megúszva, rácsokon lekúszva, s a vízvezeték-csatornán lekúszva, utcán és bástyán, felmentén szaladva rohant ki Ninivéből a szabadba…” Míg ezt az eseményt a bibliai leírás a fantáziánkra bízza.

Talán csak fordítási hiba az a kicsi eltérés, hogy az egyik műben ricinusbokokor, míg a másikban nagylevelű tök szerepel Jónás ideiglenes árnyékadójaként. Az Úr ezeket, a növényeket azért teremtette, hogy szemléltesse a szeretett erejét, bár Jónás akkor mit sem tudva azt hitte, hogy csak az ő jóléte kedvéért teremtődtek. Ezért háborodott fel azon, hogy másnapra az Isten küldte féreg elpusztította a neki árnyékot adó növényt. Ninive romlását váró Jónásra az Úr forró napsütést és tüzes szellőt küldött. Jónás szenvedésben ekképpen imádkozott: „Lelkem vedd vissza, kérlek, mert jobb már hogy meghaljak, semhogy éljek.”, és ekkor az Úr kérdőre vonta őt. „Azt hiszed jogos a haragod a ricinusbokor miatt?” Mire Jónás kifakadt:„Méltán haragszom azért, míg csak élek!”

Az Úr ekkor elmagyarázta Jónásnak, hogy miért bocsátott meg Ninive lakóinak. Hisz Jónás is ragaszkodik az egynapos bokorhoz, bár nem ő nevelte, akkor az úr hogyne ragaszkodhatna egy városnyi megtévedt, de megtért lélekhez.

Összegzésűl Babits a biblia történetet szinte változatlanul, de sokkal élvezhetőbb, olvashatóbb, szatirikusabb formában írta le. Cselekményei képként jelenek meg előttünk.