Középiskola > Műelemzések > Ady Endre élete, költészete

ADY ENDRE: 1877 Érmindszent - 1919 Budapest

Erdélytől északra a Szilárdságban született, Érmindszenten, melyet ma Adyfalvának neveznek. Öntudatos, kisnemesi család sarja, családja eredetét 7 évszázadra vezette vissza. Ond vezér unokájának mondta magát. Családja már teljesen elszegényedett, apja: Ady Lőrinc, paraszti származású, anyja: Pásztor Mária papleány, aki féltő szeretettel óvta fiait, különösen Endrével, az idősebbik fiúval voltak nagy terveik. A kisúri öntudat fontos útravalója Adynak: nagy szerepet játszott politikai, és művészi magatartásának kialakításában.

Középiskolai tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte, majd a zilai református kollégiumban érettségizett. Zilahon írja első verseit, Kossúth ódája a helyi lapban jelenik meg. Beírattkozott a debreceni jogi akadémiára, de nem fejezi be, a nagy példaképnek: Csokonainak tulajdonított garabonciás életmód vonzotta, és az újságírói pálya alkalmasnak mutatkozott.

1899 áprilisában a függetlenségi Debrecen c. lap munkatársa lett

-1899 júniusában megjelent első verseskötete: Versek címmel.

Csakhamar szűkösnek érezte Debrecent: a múlandóság városát, mely verseiben az elmaradottság jelképe lett. Nagyváradra ment, és a Szabadság c. lap munkatársa lett. Ekkor döntötte el, hogy szakít a jogi pályával, és újságíró lesz. Nagyváradot már igazi városnak látta, vérbeli újságírók között dolgozott. Sokat tanult barátaitól pl. Bíró Lajostól. Ismereteit könyvek helyett az emberektől szerezte, sokat járt kávéházakba, irodalmi szalonokba. Kívánló érzékkel, ösztönösen rátalált a hiteles hírforrásokra, és biztonsággal tájékozódott a kor politikai köreiben.

Élesen támadta a feudalizmust konzerváló erőket:

- Egy kis séta c. cikke miatt pert indítottak ellene, Adyt 3 napi fogházbűntetésre ítélték.

Elment az újságtól a Nagyváradi Naplóhoz, s kialakította saját radikális álláspontját. Neveltetése, temperamentuma az ellenzék soraiba vitte. A tekintélytiszteletet csak önmagát illetően tűrte, akkor volt elemében, ha ellentmondhatott. Nagyvárad kitágította nézeteit, bevonta őt a politikai életbe, megismerte az új idők tanait: a polgári radikalizmust.

1903-ban védelmébe vette a Huszadik Század köréhez tartozó, darwinizmusa miatt bírált Somlo Bódogot. Publicisztikája jelentősebb volt ekkor, mint költészete.

-1903 szeptember: Még egyszer c. kötete megjelenik, de ugyanolyan visszhangtalan maradt, mint az első, pedig néhány verse már előlegezi a későbbi Adyt, Pl.: A Fantom c. (1900), az Új versekben 1906-ban Az én mennyasszonyom c. kapja. Újfajta női eszményt hírdet, az ún. Perdita szerelmet helyezi erkölcsi magaslatokra. Ennek megfelelően él: egy futó kapcsolatánat következtében szifiliszt kap, amit a felsőbbrendűség kitüntetésének vesz.(Nietzsche)

1903-ban találkozik a romantikus, nagy szerelemmel. Augusztusban megismeri Diósiné Brüll Adélt, akit verseiben Lédának nevez. ( neve fordítottja, a spártai mitológiában fehér hattyút jelent) Szerelmük fordulópont Ady életében, művészetében, Léda nemcsak a szerelmes versek múzsája, hanem szerelme vezeti be a francia nyelvben még járatlan költőt a francia szimbolista művészetbe, Baudelaire költészetébe, mely hat Adyra. Adél művelt, érzékeny, büszke, szeszélyes nő, aki szabadházasságban élt férjével, de ragaszkodott a házasság kereteihez, Adynál 5 évvel volt idősebb. Diósi Ödönnel, aki kereskedő volt, csak az anyagi függés tartotta együtt, de Adyval férje is rokonszenvezett. Mikor Ady betegsége kiújjúlt, páratlan emberiséggel ápolják. 1902-1911 között 7-szer voltak Párizsban (Ady késöbb, nimt a Vasárnapi Újság tudósítója)

1905-ben hazatérnek, ekkor MO.-on a választásokon megbukott a szabadelvű irányzat. Ady a "darabont-kormány " sajtóirodájának munkatársa (illegális)

- Ismeretlen Korvin-kódex margójára( 1905) MO: Nyugat és kelet között hajózó komp.

Barátságot köt Jászi Oszkárral, a 20. sz körével.

-1906 február: megjelenik 3. kötete: Új versek címmel. A barátai, ellenségei megérzik, hogy ez a kötet korszaknyitó a magyar irodalm számára. Megindul a harc ellene, és mellette, Ady az irodalmi élet legvitatottabb személyisége lett.

- 1907 Vér éa arany c. kötete. Áchim András vezette paraszmegmozdulások hatására megírja első forradalmi verseit.

1908-ban meginduló Nyugat munkatársa lett, 1912-től, szerkesztő. A Nyugat első számában az ő verséből közölnek, és megjelenik A magyar Pimodán című esszéje.

1908 tavaszán részt vesz Nagyváradon a Holnap nevű irodalmi társaság megalapításában (Ady, Babits, Juhász Gyula, Balázs Béla, Tóth Árpád) verseikből antológiát jelentetnek meg szeptemberben. A versgyűjtemény felér egy hadüzenettel, és a konzervatív irodalmi fórumok kíméletlen támadását váltja ki. Adyt nemcsak az ellenfelek értetlenségét bántja, hanem a szövetséges társaké (a fekete zongoráról Ignótus kritikája) Büszkeségét bántja, hogy nevét a többi költő nevével együtt emlegetik,

-A duk-duk affér c. epés cikkében barátait, híveit támadja meg., amit értetlenség fogad, Ady visszakozik, kiengeszteli barátait.

-Küldöm a frigy-ládát c. versét(1906) Párizsból küldi Csizmadia Sándornak,(a szocialista munkáslíra megteremtője) aki a Népszava c. újságba nem javasolja Ady műveit betenni, mert szerinte Ady szimbolizmusa nem a munkásságnak való.

1909-től Ady egyre gyakrabban szorul szanatóriumi kezelésre, hogy rendbehozzák kimerült idegeit, és legyöngült fizikumát. Különböző lapok munkatársa( 1910:Világ, 1912:Népszava) A Léda-szerelem is egyre terhesebb, a nő elvesztette fölényét Adyval szemben, kétségbeesetten kapaszkodna a férfibe.

1912-ben szakít Lédával, Két verssel búcsúzik tőle: Valaki útravált belőlünk, Elbocsátó, szép üzenet.

A hirtelen szabaddá vált költő körül rajzanak a nők. Ő ugy érzi ideje lenne megállapodnia.

1914-ben meglátogatja Csucsán a kastély 20 éves szép kissé egzaltált kisasszonyát: Boncza Bertát, akivel 1911-től levelezett. A lány irodalmi halhatatlanságra áhitozik, George Sand, Szendrei Júlia példája lebeg a szeme elött. Ady Csinszkának nevezi őt. 1914 júni 26-án megkéri a lány kezét.

1915 márciusában megtartják az esküvőt.

A súlyosan beteg Adyt katonai sorozással zaklatják, utoljára csak a laktanyában kapja meg a fölmentést. Ezért a soviniszta sajtó támadja. Iszonyú megpróbáltatás számára az 1916.augusztusában meginduló román támadás. Román barátja : Octivan Goga a magyarok ellen fordul. 1917-ben Boncza Miklós meghal, Csinszkával Budapestre költöznek.

-1918 A halottak élén c. kötete: Hatvani Lajos bíztatására írja. Az őszirózsás forradalom BP-en éri, ekkor már súlyos beteg.

-Üdvözlet a győzőnek: utolsó verse.

A Vörösmarty Akadémia alakuló ülésére elmegy, de az elnöki beszédét már nem képes elmondani, 1919. január 27-én meghal. A nemzet halottjaként temrtik el.

KÖTETEI:

-Új versek 1906

-Vér és arany 1908

-Az Illés szekerén 1909

-szeretném, ha szeretnének 1910

-A Minden-Titkok versei 1911

-A menekülő Élet 1912

-A magunk szerelme 1913

-Ki látott engem? 1914

-A halottak élén 1918

INDULÁSA:

Ady első két kötete még nem lép túl a századvég átlagköltészetének dekadens, szenvelgő érzésvilágán. Az 1899-ben megjelrnt A Versek c. kötetében még Petőfi, Vajda, Ábrányi Emil utánérzésekkel van tele. Az 1903-ban megjelent Még egyszer c. kötete már a nagyváradi tájékozódás eredményeként Revitzki Gyula sejtelmes, elégikus lírái figyelhetőek meg .

ÉN SZEREP, ARC POETIKA:

A fiatal Ady a közélrti feladatot vállaló lírai hagyományok felől indult el.

-Góg éa Magóg fia vagyok én (1905)

Az Új Versek nyitódarabja. Nemcsak egy új költészeteszmény nevében lép fel, (mint Pl. Az új vízeken járok című 1905 ), hanem jogot formál arra, hogy a Kárpátok alatti országok közállapotait ostorozza. A 4 versszakos művet túlságosan megterheli jelképes értelmű tulajdonnevekkel.( Verecke, Dévény Pusztaszer? Vazul ) A vers programot ad, de mégsem kiáltvány szerű, mert a költői magatartást állítja előtérbe. A küzdésvágy és a reménytelenségérzetkettőssége alapvető élménye Adynak. A roppant akadályok csak növelik a költő elszántságát. A küldetés teljesíthetetlensége kap hangot.

-A magyar Messiások (1907)

A megváltók sorsa más, mint a világ többi részén. Egyetlen sóhajnak hat a vers.

-Ének a porban (1905)

Együtt jelenik meg az egyéni és a közös sors. A mozdulatlan magyar világ mozdulni akaró, nagyálmú hőse a költő, akinek küzdelme eleve bukásra van ítélve.

-Beszélgetés egy szekfűvel (1907) Az Ady-versek lírai hőse sose szenved teljes kudarcot, felűlemelkedik a tragikumon.

-A Muszáj Herkules (1908)

A küldetéses ember gőgje felyeződik ki.

-Petőfi nem alkuszik (1910)Előde nagy hatásáról szól.

-Hunn új legenda. (1913) Hatvany Lajosnak írja: Nemcsak az egyéni mítosz, az én-tudat kap kifejezést, hanem a költészet klasszikus hivatása: a közösségteremtés is.

Különös arc-poetika ez: egymással ellentétes szemléleteket egyesít. Az ÉLET fogalma egyszerre jelentette nála a külső, és a belső történés világát, küldetéstudata sokat köszönhet Nietzsche-nek? felsőrendű ember-mítoszának. Ady vállalta a költő-váteszi szerepet.

SZIMBOLISTA, SZECESSZIÓS LÁTÁSMÓD:

Ady költői forradalmát a szimbolizmus jegyében vitte véghez.

-A disznófejű nagyúr( Harc a nagyúrral 1905)

-Az ős kaján ( 1907)

-A fekete zongora (1907)

-A fehér kendő (1908)

E versek jelentései már jóval összetettebbek, a szimbólista jelkép csak akkor hiteles, ha többértelmű, mivel a lényeget ragadja meg, s csak a dolgok felszine egyértelmű. A szimbólizmus elutasítja a pozitivizmus egysíkuságát, naiv okság magyarázatát, olyan világot követ, amely titokzatos, elrendelés szerű. A metafizikus akarat és életfilozófiák hatnak rá.

Ady művészi érzékenysége kezdetben a szeccesszióhoz kapcsolódik, különös, bizarr, egzitikus, erotikus témái, dekoratív vonalai jellemzik, más a személyiség kultusza, amely összefügg a századvégi pszichológizmussal, minden emberi és társadalmi és problémák mögött lélektani okokat keres.( Freud) Az első szimbólista kötetei az 1906-ban kiadott Új versek és az 1908-ban kiadott Vér és Arany. ( Élet, Halál, Nyár, Ősz, Párizs, Hortobágy, Kaján) Valamennyi szimbólum, melyek a középpontban álló személyiségre utalnak.

Ady költészete örökös szereplíra.

- A Hortobágy poétája 1905. Hortobágyi táj elvetélt bajnoka

- Mátyás bolond diákja 1906. Elképzelt, vagy valóban létezett őse a magyar nyelvvel küszködő diáknak.

- Az Úr Illésként elviszi mind 1908. A Úr kiválasztottja: Illés próféta, akit tüzes szekér repít a mennybe.

A szecessziós szerepjátszás emlékeztet a romantikusokra: a költői én a képzelet segítségével a szegényes valóság fölé próbál kerekedni, az egyén világát keresi - építi. A szecesszió művésze széthullónak és bizonytalannak érzi azt, amit tagad, és így megfoghatatlanná válik a különbözés, az eredetisé és az egyéniség alakja. Ady költészetének egészen az 1910-es évek végéig alapvető gesztusa az szecessziós önfeltárúlkozás. Különös egyéniségnek mutatja be önmagát: öszintének, titokzatosnak, érzékinek és mindentudónak, álhatatos bajvívónak és a halál rokonának.

- Búgnak a tárnák 1905. A személyiség meghasonlását mutatja be. (Freud írásai)

Ady költészetét a szecessziós vonásokat elismerve szimbólistának kell tartanunk, mert azzal hoz újat a magyar líra történetében, hogy a lírai hős köré épített szimbólumrendszer segítségével egyéni mítoszt teremt. A líra történés színhelyét a főszereplő Én belső terébe helyezi "A lelkem ódon babonás vár".

- A vár fehér asszonya 1905.

A héjanász Lédával vagy a bírkózás a Disznófejű Nagyúrral éppoly látomásszerűen jelenik meg, mint a Ganges és a Tiszaparti táj. A vershelyzet eleve jelképes értékű, mely nem fordítható le egyértelmű fogalmak nyelvére.

- A temetés a tengeren 1906. Élet és a halál kerűl szembe egymással. (Horváth János figyel fel rá, hogy Ady-nál az élet és a halál - egy.

- Kocsiút az éjszakában 1909. A költői én belső, képzeletbeli táját jeleníti meg, az én belső monológját halljuk. Minden jelképes értelmet kap. Ez a verse Ady legtökéletesebb alkotása, a nagy bölcseleti "tudatversek" közé tartozik.

Ady nem csak a magyar irodalomszemléletet újította meg, hanem a verselést is. 1906-ban Ignotus figyelt fel arra, hogy Ady verseinek többsége szimultán ritmusú: a hangsúly és az időmértékes lejtés egyaránt szerepet kap. 1939-ben Németh László újfajta elméletet állított fel: szerinte Ady versei un. "tagoló" versek. Ez kizárja a szimultán verselést. 1979-ben tudományos vitát rendeztek a Tiszaparton című vers ritmusáról. A résztvevők többsége szimultánnak fogta fel, de a hangsúlyos és az időmértékes verselés metszetei egybe esnek, ez a szimultá ritmus új típusát eredményezi. Ady verseinek meghatározó építőeleme a hangulat.

Az Új versektől a Halottak élén 1918 című kötetig nagy gondot fordított arra, hogy ciklusokba rendszerezze verseit. (Baudelaire : A Romrás Virága 1857) Az Új vereseket (1906) Lédához írta ajánlással, külön nyitó- és záróverse van. Az egyes ciklusok tematikus egységet alkotnak. (Léda asszony zsoltárai, A daloló Párizs, Szűz ormok vándora) Az Új versektől kezdve minden verscím három szóból áll. A Illés szekerén 1909 című kötet kompozíciója szimmetrikus. A kötet kiemelt helyzetű verse Az utca éneke középen található. E ciklusok elrendezésében teljességre törekedett Ady.

LÁTOMÁSSZERŰ TÁJVERSEK:

- A Magyar ugaron az Új versek legnagyobb visszhangot kiváltó ciklusa nem csak a konzervatív erők dühét váltotta ki, hanem a progresszív irodalom tehetségeinek felháborodását is. (Babits, Kosztolányi) A versben a táj, az ország elátkozott föld, melyben minden és mindenki pusztúlni kárhoztatott. Ezek a versek nem leírják, hanem látomászerűen megidézik a tájat, mely a kultúrális környezetet, a civilizálatlanságot, a parlagiasságot is jelölik. Ez utóbbi jelképe a Gémeskút. A Magyar ugar világa fantomszerű, idejétmúlt. Ady nagy ellensége Rákosi Jenő kritika-sorozatot írt erről.

Ady tájverseinek alaphelyzete, a költői én és a külvilág feloldhatatlan ellentéte. A Magyar ugar vegetációjával, mozdulatlanságával szemben az Én képviseli a változást, illetve a változás vágyát. A küldetéstudat épp oly sorsszerű, mint az ugar mozdulatlansága. Ezek a versek szinte nem is tájversek, hanem értékleírások. A kultúrálatlan magyar világot két világgal szembesíti:

- Egy párizsi hajnalon 1904, A Gare de l' Esten 1905 vaghy Párizs az én Bakonyom 1906.

- A Tisza-parton a Ganges-parti tájjal

LÉTHARC VERSEK:

Nagyfokú dinamizmus jellemzi őket.

- Harc a Nagyúrral 1905

- Az Ős Kaján 1907

- A fehér kendő 1908

A költői én egyes vagy többesszám első személyű alany kozmikus hősként jelenik meg, e művek erősen dramatizáltak, sokszor balladaszerű verstörténés során az én szükségszerűen kudarcot szenved és felmagasztosúl, tragikus pátosz uralja a verseket ( Nietzsche)

A LÉDA SZERELEM:

Megrendítő, nagy, titkos élményként jelenik meg Ady verseiben. Csupa rejtély, csupa bizonytalanság ez a szerelem, elválások és egymásratalálások sora. Ambivalens érzelmeket tár fel Ady. A Léda-versek gyakori gesztusa a Hódolás, a könyörgés, a fenyegetés, megbánás, de az együttlét öröme hiányzik belőlük.

- Egyedül a tengerrel 1906

- Így szaladsz karjaimba 1909

- A Szajna partján 1906

- Héja-nász az avaron 1905

A létharcversek dinamizmusával írja le szerelmi csatáját. Disszonancia jellemzi, a szerelmesek jelképe a ragadozó héjapár, útjuk a nyárból az őszbe, életből a halálba tart, míg sor kerűl az egymás húsába tépő halálos ölelésre.

- Lédával a bálban. 1907. Ők a halálarcú fekete pár.

A Léda-versekben rendkívűl mozgalmas, harsány igék dominálnak, ezek az un. expressziv stílusjegyek. A Léda-versekkel barátkozott meg a közönség leghamarabb, Reinitz Béla megzenésítette.

- Egy ócska konflisban 1904.

- Meg akarlak tartani

- Hiába kisértsz hófehéren 1905

Mint sláger lett híres. A Léda-versek állandó témája a halál, költészetének javarésze a halál közelségének tudatában született.

- A Halál rokona 1907: a fáradt beteg, menekűlni vágyó lélek a halált érzi otthonának.

- Párizsban járt az ősz 1906. A halál itt egyszerre elégikus és tragikus.

- Három őszi könnycsepp 1906. A népdalokra emlékeztet (Kölcsey: Elfojtódás, Vajda János: A vaáli erdőben, az elmúlás és a betegség iránti érzékenység, nosztalgia, alapvető témája e két költőnek is.)

ISTENES VERSEK:

- Sötét vizek partján 1907. E versben merűl fel először az Isten-hit motívuma

1908-tól megszaporodnak az istenes versek, mely az Illés szekerén című kötetben önálló ciklust alkotnak, 1912-ig minden verskönyvben helyet kapnak. Ady nem hitt a tételes vallásban, de ateista sem volt.

- Az Isten az irodalomban 1910. Esszé, a vallásról szól.

- Menekülés az Úrhoz 1917. Nem Isten léte a fontos, hanem a támaszkeresés.

- Álmom az Isten 1907.

- Hiszek rendületlenűl Istenben 1910.

Ezek a versek épp oly személyes kapcsolatként mutatják Isten és az ember összetartozását, mint Balassi vallásos lírája. De a modern ember racionalista kételkedése is szerepet kap és ez bonyolúltabbá teszi a kapcsolatot. A költő menekűlne hozzá, áhítozik szeretetére, ugyanakkor félti tőle személyiségét és idegenűl, ridegen áll vele szemben.

- A Sion-hegy alatt 1908. Megbotránkoztatást keltett Isten profán leírásával. A költő bizonytalan és tétova, gyerekkori emlékek nyomán keres valakit, de elfeledte a gyermeki imát és a bizalmat. Nem bűne, hanem hitetlensége kérhoztatja kudarcra. A vers középpontjában egy sikertelen találkozás áll. A balladaszerű történésnek a pátosz és irónia ad kifejezést.

- Istenhez hanyatló árnyék 1911. Szándékosan dísztelen archaizáló szöveg. ( 109. zsoltárt is beleszőtte )

FORRADALMI VERSEK:

1906 Achim András vezette parasztmozgalmak hatására írta meg első forradalmi verseit, mely az Illés szekerén című kötetben jelent meg.

- Az utca éneke

- Nostra Res Agitur 1903

- Dózsa György unokája 1907

- Csák Máté földjén 1907

- A grófi szérűn 1907

- Proletár fiú verse 1908

- Álmodik a nyomor 1909

- Hadak Útja 1908

- Tűz csiholója 1912

1911-1912-ig a politikai ellentétetk kiéleződnek, 1911-ben meggyilkolják barátját Achim Andrást. 1912 május 13. a vérvörös csütörtök napja. Sokan várják a forradalom kirobbanását.

- Rohanunk a forradalomba. A vihar előtti helyzetképet ad, forradalmi induló hangjai is felcsendűlnek, sok a bibliai utalás, apokaliptikus mű. Expresszív stílusú.

- Rengj csak föld

- Szent Lélek karavánja.

- Magyar jakobinus dala 1908. Összefogást hírdet az elnyomott nemzetiségiekkel.

- Az új Kísértet 1910.

MAGYARSÁG VERSEK:

Déry Tibor és Babits Mihály az utolsó nemzeti költőnek nevezte Ady-t. A Darwini elméletből származó kiválasztódás tétele nagy szerepet játszott a nemzeti gondolkodásban.

- Nekünk Mohács kell 1908. Benedek Marcell szerint ez egy fordított Himnusz: nem Isten áldását, hanem büntetését kéri.

- Az én magyarságom 1908.

- A föl-földobott kő 1909.

- Pimasz szép arccal 1910.

Ady faj fogalma összhangban volt a korabeli természettudományi ismeretekkel.

- A márciusi naphoz 1910.

- Az idő rostáján 1913. Nemzethalál látomása.

- A fajok cirkuszában 1910. Tisztán látta a költő váteszi szerep megkésettségét. Magyarország sorsa tragikus és irónikus.

KURUC VERSEK:

A kiegyezés, a milleneum után nagy szerepet kap a Rákóczi kultusz és a kuruc romantika. Ady neveltetésére is hatott ez, de verseiben a Rákóczi hagyományokról elválasztotta a nemesi önigazolást szolgáló torzításokat.

- A harcunkat megharcoltuk 1909. Első kuruc vers.

- Esze Tamás komája. 1910.

- A sípja régi babonának 1913.

A kuruc versek szerepdalok, a költő beleéli magát egy meglévő szerepbe.

- A bújdosó kuruc rigmusa 1909.

- Az utolsó kuruc 1910.

KORSZAKVÁLTÁS:

1910 és 1914 között sajátos magatartásbeli és poétikai változás következett be Ady költészetében. A szimbólikus látásmód szerepe fokozatosan csökken verseiben.

- A menekülő Élet 1912. A kötet egyharmada tartalmaz jelképet.

- A magunk szellem 1913.

- Ki látott engem 1914

- Hun, új legenda 1913.

- Az eltévedt lovas 1914. A háború kitörése után a Nyugat-ban jelent meg. A vers az idő mítukus erejét érzékelteti. Szimmetrikus vers. Szimbólikus jelentések egységes jelképrendszerbe illeszkednek. A vers egy elátkozott világban egy kiüresedési folyamatot mutat be. Mozdulatlanság és sejtelmesség jellemzi. A költői én távolságot tart a tájjal. A költő és a címszereplő inkább emberfölötti. A lovas az utat tévesztő magyarságot képviseli, tágabb értelemben az egész emberiségre vonatkoztatható. Baljós és fantomszerű a lovas, aki arra itéltetett, hogy állandóan úton legyen és ne érkezzen meg sehova.

KÖLTÉSZETE A HÁBORÚ IDEJÉN:

Több kötetnyi verset írt a háború idején, ezekből válogatta Hatvany Lajos segítségével a Halottak élén anyagát 1918. Jelképrendszerének középpontjában az Idő és a Magyarság mítosza áll. Apokaliptikus világát tragikus felhang, a magyarság elpusztulásának végzete hatja át.

- Tegnapi tegnap siratás 1914

- Véresre zúzott homlokkal 1917

- Mégsem, mégsem, mégsem 1914

- A rémnek hangja 1917

- Egy nagy tivornyán 1917

- A mesebeli János 1917

- Krónikás ének 1918-ból.

A háború altt írt versekben a látomások, szózatok, siralmak, vallomások a leggyakoribbak. Hangnemük a Bibliára épűl. Gyakori az archaizálás.

- Esaiás könyvének margójára 1914. Kötetlen prózavers, mely a Biblia szakaszai szerint tagozódik.

- Emlékezés egy nyár-éjszakára 1917. Expresszív stílusjegyek jellemzik.

- Ember az embertelenségben 1916. Alapja a román támadás megindulása.

CSINSZKA VERSEK:

A Halottak élén prológusa a személyessg kiszorulását jelenti a háború alatt írt költeményekből. Ez alól a Csinszka versek kivételek, mely az életbe való kapaszkodás, hol hálás, hol könyörgő gesztusa. Ezek a versek rendkívűl puritánok, képszegények, jelzőtlen kifejezésekből, vázlatos mondatokból, éppúgy nem lehet a szerelem belsőségességére következtetni, mint az ellenkezőjére. Sokkal személytelenebbek, mint a Léda-versek, hangulatuk, formájuk letisztúlt.

- Őrizem a szemed 1916

- De ha mégis 1918

UTOLSÓ KÜLDETÉS:

1918 novemberében írta utolsó versét, súlyos betegen, de küldetését teljesítve.

- Üdvözlet a győzőnek. Az Antant hatalmak megértését kéri, hasonlít Petőfi utolsó verséhez, a Szörnyű időhöz. A magyarság két legnagyobb költő vátesze a nemzeti lét kritikus pillanataiban végezte pályáját.