Hogyanok > Tanuljunk angolul! > Olvasott szövegértés

Tartalomjegyzék

 1. OLDAL: 1. Bevezetés; 1.1. Az angol és a magyar nyelv; 2. A készségfejlesztés irányai; 2.1. Készségek áttekintése; 2.2. Olvasott szövegértés


 2. OLDAL: 2.3. Hallott szövegértés; 2.4. Beszédkészség; 2.4. Íráskészség


 3. OLDAL: 3. Segítség a tanuláshoz szükséges készségek fejlesztéséhez


 4. OLDAL: 4. Tanulásra fordított idő; 5. Nyelvvizsga


 5. OLDAL: 6. Gyors felkészülés a nyelvvizsgára


 6. OLDAL: 7. Nyelvtudás kamatoztatása és szinten tartása


1. Bevezetés: az angol és a magyar nyelv

1.1. Miben hasonló és miben különbözik az angol és a magyar nyelv?

„Ahány nyelvet tudsz, annyi féle ember vagy”. A szólás igazságát akkor tapasztalhatjuk meg, ha az angol nyelvű országokban találkozunk olyan hétköznapi esettel, ami „itthon” nem úgy van. Tehát a nyelvtanulás során nem csak a nyelvet szükséges elsajátítanunk, hanem az adott ország szokásait, rendszerét, kultúráját is meg kell ismernünk. Ezek nélkül nem sajnos nem lehet jól beszélni egyetlen idegennyelvet sem. Ha az angol és magyar nyelvet hasonlítjuk össze, akkor azonnal látható és érzékelhető, hogy két teljesen különböző struktúrájú nyelvről beszélünk. A magyar nyelv inkább „ragozós”, míg az angol nyelv „igeidős”. Itt máris feladjuk a próbálkozásokat, hiszen „fából vaskarikát” nem lehet csinálni. Nem is ez a célunk, hanem a lehető legjobban megérteni és alkalmazni az angol nyelv számunkra „furcsa” másságát. Egy nagyon híres professzor előadásán elhangzott, hogy az angol nagyon egyszerű nyelv, a magyar sokkal összetettebb és nagyobb szókinccsel rendelkezik, választékosabb. Hál’ istennek, mert mi angolul szeretnénk tanulni, tehát ezt az egyszerű nyelvet így sokkal könnyebb elsajátítani. Kezdjünk neki, vagy ahogyan az angol mondja: Let’s start!

2. A készségfejlesztés irányai: Milyen nyelvi készségeket kell fejleszteni a sikeres tanulás megvalósításához?

2.1. Készségek áttekintése

A mindennapi kommunikáció során használunk verbális és non-verbális eszközöket. Az utóbbi egy különleges terület, ami a testbeszéddel és ehhez kapcsolódó jelekkel, jelzésekkel foglalkozik. Ami viszont bennünket érdekel az a verbális kommunikáció, és ráadásul angolul szeretnénk megtanulni. Mindig felmerül a kérdés: hogyan kell tanulni angolul?,Először a nyelvtan és az írás, vagy a beszéd legyen a középpontban? Esetleg csak a szavakkal kezdjük és jó sokat "magoljunk be"? Pontosan ez az, amit alaposan át kell tanulmányoznunk, mivel a fenti kérdésre igazán nem lehet jól válaszolni, hiszen a következőkben felsorolt nyelvi készségeket különállóan nem lehet jól fejleszteni. Mondhatnánk, hogy minden egyidejűleg fejleszthető, csak a súlypontozástól függ, hogy éppen melyik terület van a fókuszban. Tehát a négy alapkészség:
  • - olvasott szövegértés
  • - hallott szövegértés
  • - beszédkészség
  • - íráskészség
Nagyon egyszerű példán látható, hogy szinte mindegyiket naponta használjuk. Ha megszólít egy idegen az utcán és megkérdezi, hogy hol találja a múzeumot, akkor a hallott szövegértés a domináns. Ha válaszolok is, akkor a beszédkészség kerül előtérbe. Ehhez pedig el kellett olvasnom jó néhány mini szituációt, sőt, gyakorlásképpen írhattam is ilyeneket magamnak (nagyon fontos, hogy a „látom, írom, mondom, hallom” technikát mindig alkalmazzuk.). Tehát egyszerre használjuk a különböző készségeket, így nem lehet azokat élesen elhatárolni egymástól.

2.2 Olvasott szövegértés

A legtöbb és a legkönnyebben elérhető gyakorlatokat, szövegeket ehhez a készséghez találunk.

- Miről olvassunk?

Bármiről, ami érdekel bennünket. Lehet ez egy bulvár napilap cikke vagy egy tudományos magazin hosszabb írása is. A lényeg az, hogy az olvasással információt szerzünk és mindezt angolul, vagyis idegen nyelven. Ha visszagondolok a kezdetekre, amikor még „gyenge” volt az angoltudásom, emlékszem, hogy nagyon sok kis történetet olvastam és egyre „jobb” lett ez a készségem.

- Kell-e szótárazni?

Olyan szövegeket válasszunk, ami a szintünknek megfelel - persze itt az a következő kérdés, hogyan tudom meg, hogy milyen szinten vagyok. Mindig kezdjük egy alapfokú szöveggel, s amennyiben azt könnyedén megértettük, akkor lehet egy nehezebbel folytatni. Ilyeneket találunk például az alábbi weboldalakon:

http://www.agendaweb.org
https://www.englishclub.com
http://englishteststore.net
http://mrbrownslearningspace.com



Visszatérve a szótárazáshoz, eleinte jó, ha kiszótárazzuk az ismeretlen szavakat. Lehet egy külön füzetünk, amibe ezeket a szavakat írogatjuk, de ne önmagukban csak a szavakat jegyezzük fel, hanem teljes kifejezéseket, fél vagy egész mondatokat. Vagyis olyan szövegrészleteket, amik „megtetszettek”. A kezdetekben nagyon sok szót kell megtanulnunk, és hasznos a szinonimák és antonímák tanulása is. Emellett akár szócsaládokat is megtanulhatunk, amivel kibővítjük a szókincsünket. Sokszor előfordul, hogy olvasáskor rácsodálkozunk egy-egy hétköznapi mondatra, amit valószínűleg nem ilyen egyszerűen fordítottunk volna. Ha egy történetben vagy érdekes cikkben olvassuk, akkor sokkal könnyebben tudjuk memorizálni.

- Minden szót kell értenem?

Nem kell arra törekedni, hogy minden egyes szót megértsünk az olvasott szövegből, hanem inkább azt kell elsődleges feladatnak tekinteni, hogy „globálisan” megértsük a szöveg tartalmát; miről is volt szó benne, el tudom-e mondani a barátomnak, hogy milyen jó dologról olvastam? Természetesen több információszerzési technikát ismerünk az olvasás során, amit gyakorolnunk is érdemes. Az előbb említett globális szövegértéssel csak arra törekszünk, hogy megértsük a szöveg lényegét . Ez az első lépés: mindig ellenőrizzük, hogy mit értettünk meg. A következő technika, ami a későbbiekben hasznos lehet, ha a tervünk a sikeres nyelvvizsga elérése, hogy ellenőrizzük: apró dolgokat értettünk-e. Ennek a gyakorlásához lehet találni olyan könyveket, weboldalakat (könyvek közül például a Nagy nyelvvizsga könyv alapfok, középfok; a weboldalak közül pedig az englishlearner.com), ahol különböző formában adhatunk számot a részletek megértéséről (felelet-választós feladat, kérdés-felelet, táblázat kitöltése, mondat kiegészítés, összefoglalás írása, stb.). Ha a szövegben nem találjuk meg „egy pillanat” alatt a szükséges információt, akkor vissza kell térnünk a jól bevált szótározós módszerhez: mi az a szó, mondat, kifejezés, ami elkerülte a figyelmünket? Ilyenkor érdemes kiírni azt a bizonyos kifejezést, vagy megjelölni a szövegben. Itt adódik a kérdés is: hogyan fogjuk tudni ezeket a szavakat, kifejezéseket később? Természetesen a tanulásnak az ismétlés az egyik alappillére, amit mindig kell alkalmazni. Az általunk készített „szótárunkat” néha át kell olvasni (felmondani), nehogy feledésbe merüljenek a benne lévő szavak, kifejezések.

- Milyen gyakran olvassunk?

A mai világban adott arra a lehetőség, hogy mindennap olvassunk angolul (például Facebook, nemzetközi „mainstream média” és egyéb weboldalak, játékleírások, stb.). Ne szalasszuk el az alkalmat arra, hogy hangosan is olvassunk angolul. Nem kell szégyellni a kiejtést, hiszen a gyakorlással lehet kijavítani a hibákat. Néhány javasolt oldal:

http://www.msn.com
http://edition.cnn.com
http://www.thetimes.co.uk
https://www.yahoo.com
https://www.theguardian.com/international


Persze, ha szükséges, elő lehet venni a szótárt is és megnézni az ismeretlen szavakat, amik akadályozzák a megértést. Ne feledjük, hogy az olvasás egy fontos alap a nyelvtanulásunk során. Ezt a készséget már a tanulás korai szakaszában előtérbe kell helyezni, hogy „ügyesedjen” a szövegértésünk. Ne sajnáljuk az időt a szótárazásra, hiszen megtérül a későbbiekben, ha olvasás közben megértjük a szöveget egy korábban kiírt szóra, kifejezésre emlékezve, vagyis lassan "feltöltjük" a szókincsünket.

Rengeteg féle szótár érhető el, de mi elsősorban a következőket ajánljuk:

Oxford English dictionary
Grimm kiadó Tanulószótár
Akadémiai kiadó Angol-Magyar szótár